szinamond

2004/05/31
Teljesen megfosztva erzem magam - nem birok blogolni normalisan. Masfelol pont ez a jo, mert annyi minden mast csinalunk, es folyton egyutt vagyok Dennel. Ma Queensben voltunk egesz nap vele es a noverevel, bereltunk bringat es kacskaringoztunk a szinesebbnel szinesebb nepek kozott. Erdekes volt figyelni, ahogy mindenki kigyulik a parkba, a kis csoportok mind a sajat zenejuket hallgatjak, a sajat kajajukat grillezik, es egy irto szines kis pecsworkot :) alkotnak.

Valamiert azonban elromlott a kedvem kicsit. Mikor a cseh sorkertben ultunk knedlit eve (hogy van az eszik melleknevi igeneve? vagymiaz) Den azt ecsetelte Cynnek, hogy hogyan kellene, hogy az egesz csalad meglatogassa ot Japanban, valahogy kimaradva ereztem magam. Marmint, annak ellenere, hogy nekem egy egesz hetet fenn akar tartani amikor majd meglatogatom, azon szomorodtam el kicsit, hogy csak akkor fogunk talalkozni, ha en megyek. Mert jonne o is ugyan, de a karacsony a csalade itt Amerikaban, ugyhogy alma. Mikor lehetunk mar nalam otthon?

Es tegnap, mikor felraktuk Barkat a hazafele tarto Malevra, elgondolkoztam megint, hogy mi is az az otthon. Mert jo, hogy persze hazamennek mar, de akkor meg ez fog itt hianyozni. Itt minDEN.


szinamondta 5/31/2004 04:17:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/25
Nem irtam ezer eve es most sem fogok tudni normalisan, mert limitalva van az ido a konyvtarban. Bostonban vagyunk Barkaval, Den csaladjanal lakunk. Furcsa az egesz, mindenki nagyon "kellemes", de valahogy annyira mas az otthoni otthon. Es meg kell mondanom, hianyozni kezd megint a sajat szobam, a sajat terem, a laptopom es a kis egyedullet a gondolataimmal. Irni kell, es nincs ido ra sem lehetoseg igazan. Es igy milyen konnyen elvesznek az elmenyek, ahogy ugy jarok itt kicsit, mint egy idevalosi, es nem zavar mar, ha szivjak az orrukat es nem hasznalnak szalvetat, es nem lepodok meg, ha a metron valaki hangosan enekel. Es tudom nagyjabol, mi merre es mit hol erdemes - vajon el tudnam kepzelni itt? Igen, New Yorkban es Bostonban talan, de veges idotartamra. Tegnap mondtam Dennek, annyira varom mar, hogy bemutathassam az en csaladomat es otthonomat, mire o, hogy alig varja o is. A kerdes persze, hogy hogyan, amikor Japanba megy ket honap mulva. Pedig most erzem ugy, hogy vele minden olyan egyszeru. De elbizonytalanit, hogy vajon ha visszaterek oda, ami eredetileg az enyem, elszakadok-e mindentol, ami itt valt azza.

ne filozofa
mer az ido mostoha
lejar es felbe
vag es silvia
is var a hivasra
mar menni cheesecake
et enni es d n b
buliban a seneket
megrezzenteni
remelhetoleg
lesz lehetoseg
vegre egy denszre
tespedtunk eleget
nyakra fore

meg kulonben is faj a hatam


szinamondta 5/25/2004 11:10:00 PM


0 comments

. . .
2004/05/22
Ma reggel hat elott keltunk, hogy lassuk az OutKastot eloben New Yorkban. Nemtom, megerte-e, ket szamot jatszottak. Viszonylag kozel alltunk, es lehet, hogy a vigyorgo fejem benne volt a Good morning, Americaban. Kezd kicsit sok lenni New York, de meg mindig elvezem. Csak suru, sok a windowshopping meg az ember. Meg hianyzik Den.


szinamondta 5/22/2004 12:04:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/16
- What was the moment when you felt you knew?
- Knew what?
- About you and me.
- Well, it's hard cause... I didn't want to.
- To get attached?
- Yeah. And what was the moment for you?
- It wasn't just one moment. It was a lot of little moments. When you smiled at me and when your eyes lit up. And when you smiled at me with your eyes litten up, just like now.

Most olyan, hogy igent mondanék.


szinamondta 5/16/2004 09:27:00 PM


0 comments

. . .
2004/05/14

Bíborbarika

Ezt az édeséget kaptam ma Bíbortól. Anyabari kicsivel, és a hátába belefér még a többi kis vadállatom.

Ma elkezdtem bepakolni, amitöl kezdtem kiakadni. Hogy viszek mindent haza?
Khaiim freestyle-ban nyomja Den rádiómüsorában valami idegen fickóval. Már nem is lepödök meg annyira, hogy kb 40 perce folyamatosan rímelnek. És értelme is van.


szinamondta 5/14/2004 07:34:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/13
Az a röhej, hogy amikor a legjobb, akkor telik a leggyorsabban az idö. Azért nincs idöm semmire, mert jól érzem magam. Nagyon. Föleg Dennel. Minden egyes percet, amit lehet, (
Kickee, igen, every waking moment...) együtt töltünk. Reggel tízt?l háromig dolgozom a könyvtárban, utána irány a quad, vagyis a nagy fás parkszer? rész a kampuszon. Ott zajilk ezen a héten a senior week legtöbb rendezvénye, ma pl grillezés volt minigolffal, röpivel, meg egymástlelököidétlenjátékkal. Dennel csináltattunk mágnest a saját fotónkkal, megzabálom. Ja, de öt amúgy is, kár, hogy nem tudom neki ezt mondani. Ma például, amikor az általam csinált cicfarokkal mászkált - két kis copf a fülei mellett. Úgy nézett ki, mint egy vadító kislány. :)

Tegnap meg a quadon birkóztunk. Olyan súlyosan harcm?vészkedtünk, hogy tele vagyok kék-zöld foltokkal. De egyfolytában azt mondogatta, el kéne kezdenie gyúrni, mert olyan erös vagyok, hogy majnemhogy legyözöm.

Az is milyen drága volt, amikor hétfö éjjel, az indián kaszinóból megérkezve (ide vitték a végzösöket) bebújt mellém és hatalmas sóhajtások közepette elmondta, mennire nem tartozik ide. És most, diplomaosztás elött pár nappal lett elötte teljesen tiszta, hogy rossz föiskolára jött. Ahol soha nem érezte, hogy egy igazi közösséghez tartozik. És az a szar, hogy tökre megértem, ezzel szenvedtem itt én is - de végz?sként szörny? lehet belegondolni, hogy a "legszebb évek" mégsem azok voltak.

bekómálok
mákony álom
a szememen
a szerelem
a keblemen
feszít és
hajtana
hogy menjek
bebújjak
frenchbraidet
fonjak
de nem tudok
elkábulok
a zuhany alá
talán még
bekúszok
és pontot nyomok

Basszus, szomorú, hogy mennyire szar a rap a Sena albumon. Szar és kész. Értelme abszolút semmi, gáz. Idegesítö.


szinamondta 5/13/2004 07:38:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/11
Ma azt csináltam, hogy megrendeltem a
Scratch dvd-t. Pedig nem akartam. Utánanézegettem, hogy hol mennyibe kerül, aztán a zamazon elcseszett "buy with one click" funkciójával jól bevásároltam. Milyen idegesítö, hogy mivel be voltam már egyszer jelentkezve hetekkel ezelött, megjegyezte minden információmat, a bankkártyaszámommal együtt. És anélkül, hogy felajánlotta volna, hogy átnézzem, le is vonta egyböl a pénzt. Utána próbáltam törölni a rendelést, de vagy én vagyok nagyon béna, vagy ök trükkösek felettébb, mert persze nem sikerült. Írtam is nekik, de nem válaszoltak. Na mindegy. Jó kis videó, most már meg is lesz.

Amúgy meg furcsán vagyok, kész. Ma Albinnal sétálgattunk a temetöben (amire mellesleg az ablaka néz), tök szép a kilátás onnan a városra - télleg városnak néz ki onnan Hartford. Mert csak a 3-4 magas épület teteje látszik, lemenö napfényben egész kellemes. Aztán gondoltuk, bátorkodunk egyet, és lebaktattunk két utcán, ami abszolút gettó. Mikor átsétáltunk két csávó között, akik szabadidejüket a korlátnak/kocsinak dölve töltik, kicsit benne volt a zabszem a seggemben. De kedves arcot próbáltam vágni.

Szomorú volt látni, ahogy csomó helyi gyerek csak az utcán visong, nincs igazán lehetöségük egyéb elfoglaltságokban részt venni. Pont ez az, ami tök veszélyes. Hogy ha nincsenek elfoglalva, hamar elkanászkodnak. Súlyosan.

Denéket ma egy kaszinóba vitték, ezen a héten ilyesmiket szerveztek a végzösöknek jó pénzért. De jöjjön már haza.


szinamondta 5/11/2004 06:03:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/10
Nem írtam még csütörtökr?l, amikor Kellner apánkkal, az ösztöndíjunk finanszírozójával találkoztunk. Eddig is csak bámultam ?t, hogy hogyan tud ilyen nagylelk? lenni és megbízni a pártfogoltjaiban, de ez a találkozás még jobban leny?gözött. Jó lehet ilyen sikeres embernek lenni, és ilyen életmin?ségen élni: nem volt semmi az 5emeletes hajlék, ahol lakik, meg az étterem, ahol kagylót, rákot ettünk és Grappát ittunk meg vörösbort. És érdekeseket beszélgettünk - azt hiszem, értékelte, hogy elmondtuk neki a Trinity hátrányait is, mert ezekr?l általában mindenki hallgat el?tte, annak ellenére, hogy keményen támogatja a sulit - zsével.

A legjobb mégis a limó volt, ami felvitt minket Manhattanbe. Egy fehér, hosszú Limuzin, tévével és videóval, úgy kellett az egyik végéb?l a másikba átkiabálni. Mókás volt.

Most lefekszem aludni. Holnap dolgozom. Jó éjt.


szinamondta 5/10/2004 08:06:00 AM


0 comments

. . .
Kábé elkezd?dött az érzelemtrip, de elég súlyosan. Már csak a végz?sök vannak a kampuszon, meg egy-két nemzetközi diák, meg azok, akik dolgoznak nyáron. Még szerencse, hogy a barátaim közül néhányan is maradnak. És Den. Drága.

Pénteken délután elmentünk egy olasz étterembe páran, nagyon kellemes volt. Utána Dennél volt buli, csomó alsóssal, akiket nem is ismerünk nagyon. Végülis nem volt rossz, de hamar vége lett. Szombaton rossz lábbal kelt fel, úgyhogy morcoskodott is velem, amit éjjel azzal tet?zött be, hogy el?adta a féltékenyet Dave bulijában. Teljesen megértem végülis, mert csomó emberrel táncoltam, ami természetes és mindig így szokott lenni, csak most valahogy az agyára ment. Én már hamarabb kiakadtam volna, ha ? mással táncol. Olyanokat mondott, hogy én itt bárkit megkaphatnék, és egész éjjel neki kellett utánam mászkálnia (ami nem teljesen igaz), és nem érzi magát különlegesnek.

Pedig igenis, hogy az. Kezdek fülig beleesni. Vagyis, ez nem is jó szó - mert ez annál sokkal er?sebb érzés, mint a beleesés. Magam is meglep?dök azon, hogy simán el tudnám képzelni vele nagyon hosszú távon. Mondom, hosszú távon. Ezt mondjuk kissé megnehezíti az, hogy július végén Japánba megy egy évre, én meg augusztus végén haza Magyarországra.

Ma megmutattam neki
ezt a verset, sok bátorság kellett hozzá, korábban még nem olvasott semmit, amit én írtam. Azt mondta, hogy gyönyör?. Mire rákérdeztem, hogy csak úgy mondja-e. De nem. Mikor odabújtam hozzá, elkezdtek folyni a könnyeim. F?leg a mai, gyönyör? napnak a fényében.

- D., you are beautiful.
- E., I'm in love with you.

És azt mondta, hiányozni fogok neki. Nekem is, tudom. Például, ahogy este bejön a szobába, és azt mondja, "there's a manó in my bed! oh, manó!". Ma eszembe jutott, mennyire rossz lenne, ha el?jönne az a "sinking feeling" - kiskoromban akkor éreztem ezt, mikor mindenki egyszerre távozott a vendégségb?l. Olyan egyedülhagyott érzés, hirtelen megüresedés. Hogy fogom ezt kezelni azután, hogy itt minden nap találkoztunk?

Viszont: megkaptam a gyakorlati helyet, úgyhogy nyár végéig Cape Codon leszek. Közel (viszonylag) hozzá. Koboldom.


szinamondta 5/10/2004 07:38:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/08
Az vajon antiszociális, hogy egy partiban írom a blogomat? Mert most ezt csinálom, és elég mókásnak tűnik, de nem sokáig... )Hozzáteszem, azért, mert a hangszórók a laptomomhoz kapcsolódtak). Ma végzett mindenki a suliban, úgyhogy ünneplünk. Először is elmentünk egy olasz étterembe, isteni volt, most pedig Den lakásában bulizunk itt a kampuszon. Furcsa, mert kb az emberek 80 %-a under age, de íg yis jól érezzük magunkat. Jaj, ez de sablonszöveg, assze, most befejezem. A tegnapi limzuinos manhattani kiruccanásunkról majd honap számolok be - csak azért, hogy olyan legyen, mint egy rossz szappanopera.


szinamondta 5/08/2004 04:46:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/04
Az új kedvencem a
Roots. Tegnap New Havenben a legeslegjobb koncerten voltunk, a Toad'sban. Komolyan, úgy sikoltoztam, hogy húha, és táncoltam is veszettül, miközben azt gondoltam, ezt még apukám is élveznő. Mert a színpadon ott volt (persze nem ?l?ben), Jimmy Hendrix és a Sugarhill Gang ?s John Coltrane és még Talib Kweli meg a Salt n' Pepa is. Komolyan, ennyi zsáner keveredését még nem láttam, ennyire lelkesen ?s sz?vb?l j?tszva. Az egyik git?ros szinte elengedte a gitárt néha, a feje fölé tartva játszott, máskor meg az el?ttem ?ll? l?nynak, szenved?lyesen. ?s volt egy n?i MC is, akit k?lé?n d?jaztam, ?s fel kellett mutatni a nagy 'L'-et (mutat?- ?s nagyujj du?ja), mikor a lepukkant szeg?nyekr?l, boys in the hood, ?nekelt. Keep living.

K?l?n j? volt, hogy ut?na m?g dum?lgattak a k?z?ns?ggel, mindenki gratul?lt nekik, t?k bar?ts?gosak voltak. Ingyen CD-ket is osztogattak, meg kaptam autogramot Martin Luthert?l, akinek isteni a hangja (blues ?s kis r n b is befigyelt), ?s majdnem olyan szexi, mint Mos Def.

Azt?n majdnem beugrottunk Nikkihez, de azt hittem, nincs otthon. K?s?n hallgattam le az ?zenet?t, amiben mondta, menj?nk nyugodtan, ?s hi?nyzom neki. Juj, olyan cuki. R?g l?ttam m?r.

Holnap van az utols? novell?m hat?rideje, megyek nyomtatni. Cs?kolom.


szinamondta 5/04/2004 06:07:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/03
Juj, milyen hétvége volt. Nagy érzelemviharok tegnap - hülység, nem is viharok, csak egyszerűen érzelmek folyama.
Már tulképp Den egész családját ismerem. Tegnap a nagynénjével találkoztam, aki szintén tök jó fej. Ő, Cynthia (a NY-i nővér), Den, Eri (barátnő japánból) és én elmentünk organikusat kajálni. Kellemes volt, azt meg már kezdem megszokni, hogy úgy hallgatnak, mintha kiállítási portéka lennék, akinek minden szavára figyelni kell.

Utána elvittem Erit moziba, megnéztük a Girl with a Pearl Earringet, nagyon szép volt. Már ezen elkezdtem bőgni. Ó jaj, szerelem, ó jaj, művészet. Aztán kifelé menet kicsit kiakadtam Bekiéken, mert egy hete meghívtak szóban egy titkos összejövetelre. Kelli szervezte, de nem mondott senkinek semmit, csak, hogy ünneplőbe kell öltözni. Viszont nem küldött meghívót nekem, asszem elfelejtette. Mondtam, én úgy nem megyek, ha nem hívtak meg. De mire hazaértem, ott vért a telefonod és emailes meghívó, duzzogásnak vége. Hipp hopp fekete újruhába öltözés, aztán indulás a találkozási helyre.

jaj, de vicces volt Magee-t ingben és nyakkendőben látni, és mndenki olyan csini volt. Végül Kellli is megjelent, abszolút dominaként: gyönyörű, bokáig érő ruhában, vörös haja lobogott a szélben, és nem szólt egy szót sem, csak intett, hogy kövessük. Végigvezetett minket körbe-körbe a kampuszon, néha megálltunk, és vártunk. Csomóan megkérdezték, mi ez a nagymenet, mi meg, hát fogalmunk sincs. Télleg nem tudtuk.

Végül visszaértünk az egyik dormhoz, nagy nehezen beengedett minket Kelli a közös helyiségbe. Gyönyörű volt! Apró teamécsesek vezettek az asztalig, amin virágváza, szép abrosz, igazi szép evőeszköz állt, és jött a kaja! Le sem írom, csodálatos volt. A desszertről a kép hamarosan jön.

Olyat játszottunk közben, hogy mindenki mond egy pozitív dolgot minden második emberről. Már a kör közepén könnyeztem, Dilian, a bolgár fiú annyira meghatóakat mondott Kelről, akibe szerintem halálosan szerelmes, és viszont. De ő is hazamegy... És a drága Magee! "I always had a lota fun with e., and I think she's the ideal international student. And when I'm abroad I wanna be like her." Ez mekkora elismerés! Hogy olyan akar lenni, mint én. És Narin is mondta, hogy hiányozni fogok neki. És én meg remegve mekegtem el, hogy ők tették boldoggá ezt a félévet.

Este meg kimondtam. Dennek. Nem érdekelt, hogy hátha elcseszem. Mert kellett.
- I wanna say something. I love you.
Rámnézett, és meglepődött és mosolygott és várt és azt mondta,
- I love you too. And I'm so happy to say it.
De mindehhez az kellett, hogy előtte átölelljen és azt mondja,
- When I'm done with my studies, I wanna spend every waking moment with you.

Every waking moment. Bocs ez egotripért.
(Egy dolog nyugtalanít. Nikk nem ír és nem hív vissza.)


szinamondta 5/03/2004 01:54:00 AM


0 comments

. . .
2004/05/01
Furcsa ilyen fontos pillanatokban nem otthon lenni. Meghallgattam a
rádióban a himnuszt meg a tüzijátékot és eléggé elérzékenyültem. Szeretném tudni, milyen a hangulat és mit gondolnak az emberek.

Jól sikerült az utolsó ISA összejövetel, kickee mamája segítségével kisütöttünk vagy 200 darab palacsintát, tök finomak lettek. Ja, meg az egyik tanárnő meghívott az órájára (ami a 2. világháború utáni európáról szól), úgyhogy bevittük nekik a Budapest retrót és beszélgettünk poszt-szocialista cuccokról. Meg ettünk pitát humusszal meg szőlőlevelet, amiben rizsa van. Akkor is a Sahara a legjobb török kajálda! Éljen az Üllői, meg vissza akarok menni a Tilosba. (Jól meggondoltam?)

Befejezem, mert túl random vagyok. És minden, ami nem érdekes vagy szórakoztató, megyek fogat mosni. Bamba. Az jutott még eszembe (hogyan?), hogy a japánban két szó van a nazális váladékra. Az egyik, a folyékony az "orrvíz", a másik, pöckölhető, meg "orrszar". Nekünk sokkal jobb, mert nálunk van cicakaki. Meg bumbi. Imádom a röhejes szókat! Ez angolul is az, miazmáhogy "bugger"!


szinamondta 5/01/2004 08:09:00 AM


0 comments

. . .





This page is powered by Blogger. Is yours?