szinamond

2006/02/25
"A könyveket azután szállíthatták vissza Magyarországra, hogy az orosz alsóház, majd a felsőház is támogatta a könyvek visszaadását lehetővé tevő törvényt, valamint az, hogy Magyarország 12 millió rubel (több mint 400 ezer dollár) térítést nyújtott a Lenin könyvtárnak a sárospataki kötetek tárolásáért, és önkéntes gesztusként hozzájárult a digitalizálásukhoz is. Közel egymillió dolláros magyar adomány is segíti két múzeum helyreállítását a Voronyezsi területen, amelyet magyar csapatok szálltak meg a második világháború alatt."

Ez azt jelenti, hogy ha valamit ellopnak tőlünk, boldogan vissza kell hogy vásároljuk?
Nem értem... Valaki?


szinamondta 2/25/2006 12:45:00 PM


2 comments

. . .
2006/02/24

Ilyet
szeretnék. De azért az ötven dolcsi kicsit sok.


szinamondta 2/24/2006 05:52:00 PM


0 comments

. . .
2006/02/23

DJ, the most beautiful cutiepie

Ilyenkor sajnálom legjobban, hogy januárban nem vállaltam be még pár óra utazást, hogy meglátogassam Dave-et és családját. Micsoda szemek!


szinamondta 2/23/2006 12:31:00 AM


0 comments

. . .
2006/02/22
Rég olvastam végig ilyen
hosszú cikket, mind az összes hozzászólással. Ezt nektek szólásszabadságozók, ezt nektek, muszlimok, már csak nekem kéne eldönteni, hogy akkor mit is gondolok.


szinamondta 2/22/2006 11:20:00 PM


0 comments

. . .
2006/02/21
Egyedül vagyok, D. Szlovákiában, szóval itt az idő, hogy kreativitásomat kiéljem (-írjam). És mégis: bele-belegondolok, hogy mi lenne, ha mint más normális ember, keresnék mondjuk százhetvenet tisztán, és arra költeném, amire akarnám. De ugye. Valamit valamiért. (Nem nyomhatom el: irigyeltem az otthoni, négy flipperautomatáját. De tudom, ő is éjt nappallá tesz érte, és értük.)


szinamondta 2/21/2006 06:05:00 PM


0 comments

. . .
2006/02/19
Mozgalmas hétvége volt. Pénteken teljesen elképedtem Berciék koncertjén: a
Budbudas igazi lélekzene, ami humoros és szívet facsaró egyben, és gyönyörködtet, ahogy a színpadon levő mintegy tíz zenész szenvedéllyel játszik. Utána megnéztük az új Castrót, de felejthető. Lost its soul, ahogy D. mondta.

Szombaton Ebsikékkel kimentünk a kommunista szoborparkba, szerintem nem volt oly nagy szám. Viszont a cipőnk jól beázott, de ez nem lényeg, mert lehetett pofikát süttetni a napon. Imádtam. Aztán gombát főztünk együtt, nádjon fintshi volt.

És vasárnap végre. Felültem rá és a nappal szemben, úgy, mint hosszú hónapokkal ezelőtt, tekertünk kényelmesen, sietve, óvatosan, boldogan. Mennyire vártam már ezt. Hihetetlen. Spring, I can hear your footsteps already...

Ja, és voltunk a Felix Ruckert társulat Secret Service előadásán, kábé olyan izgalmas és katartikus volt, amilyenre számítottam. Szemünk bekötve, meg vagyunk futtatva, hol lassan, bizonytalankodva, hol hsssssh, hsssssh szavakkal és érintésekkel felkorbácsolva. Aztán jött mindenféle érzéki és artsy cucc, megint azt hittem, hogy lehettem volna táncos is. De többet az Ellenfénybe írok majd (ja, megkérdezték, nem írnék-e a Kreatívba, de elhúztam a számat. On second thought, az is csak egy munka.)


szinamondta 2/19/2006 07:40:00 PM


1 comments

. . .
2006/02/15

például


szinamondta 2/15/2006 10:03:00 AM


0 comments

. . .
Egyre távolabb kerülök a messzi, szőke és tehetős kampusztól, ahol kiidegeltek a púpozott tányérok, amelyek a moslékban landoltak (note: clean plates movement), és mégis imádtam a szabadságot, a zöld műfüvet, az órákat és a gymet. És egyetlen szó, kis hülyeség, vissza tudja hozni. Mbassza. Albinom, gyere velem valahová! Amennyire távolodik, olyan közel is kerül, befúrta magát megint a fejembe (vagy hová?) a mehetnék, tanulhatnék, megismerhetnék... D. azt mondta, utazna velem. De mit is akarok? Kell-e még a csak-én-lét?

Márciusban jön Bíbor. Barátok, miénk a világ. (Mikor növök fel a lenyugváshoz?)


szinamondta 2/15/2006 09:48:00 AM


0 comments

. . .
2006/02/13
Igazából nem történik semmi, de valami mégis igen. Elindult az alapítvány
új weboldala végre, végre. A munka egyre több, de ez akár jó is lehet. Csak magamra is lenne energiám még.

A hétvége tök jó volt, fenn a Mátrában. Túráztunk, pihentünk, és mégis elfáradtunk a hegyi levegőtől. D. és Soog akart snowboardozni, de nem lehetett kölcsönözni, ezért D. jövő héten elmegy vadidegenekkel Szlovákiába. Örülök is, meg nem is. Egyedül leszek öt napig. Érdekes lesz.

Rosszat tettem: belenéztem egy levélbe. Scold me! Pedig tök lényegtelen.
És interjút adtam telefonon egy csávónak, aki a Trinity-nek dolgozik. Az ösztöndíjról beszélgettünk, és nagyon szexi volt a hangja.

Távolinak tűnnek dolgok: olyasmik például, ahogy a gépem előtt ülök és írok csak kedvemre, hogy nincs a kezem megkötve, hogy fosom a szót és a közben a hátam mögött ott figyel egy halom reader. És este kilenckor iszom egy redbullt és figyelek, hátha megdob egy emaillel a professzor, akibe véletlen botlottam. Mondtam már, hogy aludtam vele egy ágyban? Mégsem kaptam tőle semmit. Csak a lehetőséget, hogy megváltozzon mindenem (legalábbis ott, akkor. és mostanra). Hogyan lopjam vissza a mindennapjaimba azt, ami úgy szól, hogy i love hip hop?


szinamondta 2/13/2006 10:37:00 PM


0 comments

. . .
2006/02/09
Ma azt éreztem, hogy valami jót csinálok. És nem azért, mert az alapítványunk benne volt három tv híradójában is, hanem azért, mert elbeszélgettem egy emberrel, akinek segítettünk. Kati skizofréniás volt, de folyamatosan dolgozni akart és az akaratereje segítségével tudott is. Azt mondja, hogy ő igenis meg fog gyógyulni. Kevés ilyen pozitívan gondolkozó embert láttam, pedig ő aztán sokmindenen van túl. Azt mondja, minden rajtad múlik. És Marylin Monroe-sra fésüli a haját. :)

Az elszánt diplomata megint bőgésre fakasztott jól. Nem tudom kezelni a társadalmi igazságtalanságot, a lelkiismeretlenséget és a feltevést, hogy minden mindegy, valaki úgyis elbassza majd, még ha te segítenél is. Például egy profitéhes gyógyszercég, ami élő emberkísérleteket végez. Mert Afrikának úgyis mindegy.


szinamondta 2/09/2006 11:44:00 PM


1 comments

. . .
2006/02/05
Leáldozóban vagyon már az én blogom. Nem is tudom, minek írok ide még néha-néha, hisz olyan rendszertelen. Nincs is nagyon mondanivalóm, az a baj.

Kezdem gyűlölni már a telet. Kiveszi minden energiámat, vagyis inkább olyan, mintha a fejemnél fogva jól megtiporna. De aztán elnézést kérne, hogy hamarost indul, nem marad már soká. Ilyenkor örülök, mert mikor délután négykor kijövök egy épületből, még világos van. Innen fogva már csak jobb lehet.

Tegnap megnéztük a
Műcsarnokban a Magánügy című kiállítást. Mint minden kortárs előadásban, itt is elvált a szar a májtól, de az a koncepció tetszett, hogy átalakították a belső teret. Olyan kis donut-szerűségeket helyeztek el szanaszét, amibe bele lehetett feküdni pihenni. Az egyik teremben meg volt egy nagyobb fajta is, olyan, mint egy fészek. Mi voltunk az óriásmadarak.

És este megnéztük a Mandzsúriai jelöltet, a végére azt hittem, behalok az idegességtől. Valamiért nem viselem jól egyáltalán az idegileg megterhelő filmeket, ráadásul az utóbbi időben szinte csak ilyeneket néztünk. A Pí címűt majdnem utáltam, a Brazil nagyon sok volt, Az Álmosvölgy legendája még elment, de már azon is stresszeltem kicsit. Viszont A vándorló palota csodálatos. És most bocs, de nem linkelem be őket.

Irigylem New York-i kellneres távbuddy-mat, tizenöt fok, Manhattanben. És büszke vagyok trinity-s buddy-mra, amiért beállt önkéntesnek New Orleansban és hisz benne. Diák akarok lenni újra, inspirációt szeretnék és bevallom, néha függetlenséget. De a szívem a vásár... D.-é.


szinamondta 2/05/2006 10:03:00 PM


1 comments

. . .





This page is powered by Blogger. Is yours?