szinamond

2006/12/24
Nem akarok klisésen hangzani, de úgy fogok: eltelt egy év megint, és alig vettem észre. Annyira, de annyira nincs karácsonyi hangulatom, mégis jó volt együtt, sokat nevettünk és picit sírtunk is, és ettünk ettünk ittunk ittunk. Ez utóbbinak holnaptól vége, mert megérkezünk a hipokritamerikába, és ott max. a bor meg a sör gurul.

Szóval boldog karácsonyt, hanukát és kwanzát (haha), meg boldog új évet. Még gondolkozom, hogy kint maradjak-e New Yorkban, csak ami keresztbe tesz, az a szerelmem: ő amerikai létére kezdi komálni Budapestet, míg nekem kezd unalomkórságom lenni tőle. Van ilyen. Legközelebb a napfényes (reméljük) Californiából jelentkezem.


szinamondta 12/24/2006 10:48:00 PM


1 comments

. . .
2006/12/20
Mit szól az ember, amikor az ő tiszteletére mondanak tósztot, ha a munkatársa azt mondja, mennyit sírt miatta előző éjszaka (de komolyan?), ha búcsúzáskor látszik, hogy tényleg
mindenki szomorú egy kicsit, és az igazi ajándékok mellett kap egy humoros emléklapot is az összes munkatárs aláírásával. Most üresnek érzem magam, és kicsit szomorúnak, hiszen nem lesz többet ilyen munkahelyem. Vagy hogy is mondjam: talán nem lesznek többet ilyen munkatársaim. Akiket ennyire könnyű szeretni és gyűlölni.

Átérezni, világosan látni, az eszemmel tudni, hogy mi az, amit adtam és kaptam a másfél év alatt, úgyis csak sokára fogom. Picit azért fáj. Milyen lesz elbringázni a Bakáts téren? Úgy végigmenni a Ráday-n, hogy nem az irodába megyek? Hogy nem kell ott fontoskodnom, nem kell "köldöknézős" megbeszélésekre járnom minden szerdán kibaszott öt órától este fél kilencig? Nem csinálok kávét a hűvös konyhában, és nem mosolyognak vissza a fényképek az asztalom melletti falról. És nem szivatjuk egymást, és K. epés-kritikus megjegyzéseire sem vágok majd vissza. Kb. két héttel ezelőtt engedett be magához igazán először, mikor elmesélte a családját. Hálás voltam érte.

Mi lesz, ha mindenhonnan el kell jönnöm egy-egy év után? (Ezt a kérdést számos másik mi lesz, hogyan és miért, mi céllal követné, de ezt most megspórolom.)

És ráadásul ma majdnem eldobtam a telefonomat, amikor olyasvalaki hívott, akinek két napja gondoltam, hogy írok. Aszongya, látott a wiwen. Én pont tegnap néztem rá az ő adatlapjára. Oké, bagatell, de mégis elgondolkodtat, hogy mik is ezek a véletlenek?


szinamondta 12/20/2006 10:09:00 PM


0 comments

. . .
2006/12/13
Most, hogy elmegyek érzem először azt, hogy a munkatársaim meghallgatnak. Hogy tényleg hallgatnak és rám figyelnek. Miért van ez?

Ismét egy szellemi műhely ma este, amit én szerveztem, és összejött. Születés előtti kommunikáció volt a téma a kapcsolatanalízis kitalálójával, Raffai Jenővel és Hoppál Bori testtudat oktatóval. Számomra sok dolog kiderült, pl. az, hogy amíg az ember maga is gyermek, addig nem lehet kész a szülőszerepre. A kérdés az, hogy hogyan vékonyodhat el a láthatatlan köldökzsinór úgy, hogy nekik sem és nekem se fájjon nagyon? Talán elszakadni végleg sosem fog a zsinór, de meg tud birkózni azzal szülő és gyermek, hogy fel kell nőni? Fel kell nőni?


szinamondta 12/13/2006 12:40:00 AM


2 comments

. . .
2006/12/08
Kezdünk egyre távolabb kerülni. Milyen érdekes, hogy tavaly ilyenkor mit nem adtam volna azért, ha saját munkája van, saját haverokkal és programmal. Ma meg azt érzem, hogy egyre kevésbé vagyok tényező az életében, egyre kevesebb időt tölt velem, ezzel szemben minden ideje a munkájáé. Hideg érzés veszi körül a szívemet, mikor közönyösen bejelenti, hogy ma is vacsorázni kell mennie az egyik sales-es lánnyal, hogy étteremajánlót írjon. Sosem velem. És sosem tudhatom a programját, a közös programunkat előre, falra mászok az utolsó perces "meet me in 15" sms-ektől. Lúzer vagyok.

Közben voltam egy állásinterjún egy könyvkiadónál, ahol PR-es/menedzserasszistenst keresnek, de csak azért asszisztens, hogy kevesebbet kelljen fizetniük. Százharminc nettóért nemá', hogy haptákba álljak. Ez már nem az alapítvány.

Happy days, please do come.


szinamondta 12/08/2006 08:12:00 PM


0 comments

. . .
2006/12/07
"Bármilyen társat keresek. Férfi vagyok. Telefonszámom: 06.. ... .. ..."

Ez van kimatricázva a Bakáts téren. Lehet ennél elkeseredettebb valaki?


szinamondta 12/07/2006 03:54:00 PM


0 comments

. . .





This page is powered by Blogger. Is yours?