szinamond

2007/11/25

Már számon kérték rajtam, hogy csütörtök éjjel/péntek hajnalban nem írtam meg azonnal az élményt. Hát, inkább lefeküdtünk aludni. Ha nem tettük volna és véletlenül a hatodik kerületben sétálunk, lehet, hogy úgy jártunk volna mint egy másik szerencsés blogger, és rámosolygunk két falafel között.

Jó koncert volt, de nem frenetikus. Nem olyan, mint a Roots, ahol a szám is tátva maradt, mert éreztem folyamatosan az áramló energiát. Mos Def játszott ezt is, azt is, de valahogy nem borított fejre. Persze ennek ellenére ott olvadoztam az első sorban, közvetlenül vele szemben, és még azt is elhittem, hogy rámnézett. Táncoltam, ugráltam a Ms. Fat Booty és főleg örök kedvencem, az Umi Says alatt, és az új számokat is végigmosolyogtam, főleg, amikor tánclépésekben és hatalmas mosollyal közlekedett a színpadon.

Nagyon szeretném látni az igazi környezetében, ahol lefogadom, hogy teljesen más. Brooklyni csávó ő (amúgy legalább 5 gyereke van hivatalosan), New Yorkban kellene ezért megnézni, ahol elemében van. D. szerint lehet, hogy ott még a kalapgyűjteményéből is felvenne egyet. A készített videók hallgathatatlanok, és ezt a képet is valamiért ilyen piciben csinálta a telefonom. A fejemben azért megvan az arca ennek a fenegyereknek.


szinamondta 11/25/2007 09:54:00 PM


0 comments

. . .
2007/11/20
Tagadhatatlan, hogy nemcsak a hangja miatt várom. Nemcsak a szövegek miatt. Nemcsak a tömeg spannolása miatt. Esztétikai élményt várok.

Van valami a fehér és a fekete között. Azt hallottam, hogy az ember bevonzza a saját árnyékát. Elemezni nem tudom, de érezni igen. Szinte követ, ott motoszkál mindaz, amit az ember nem tesz meg, nem él át, nem fejez ki, nem táncol vagy énekel el.

És mégsem tudok vele interjúzni a baromarcú szervező miatt.

Labels:



szinamondta 11/20/2007 08:38:00 PM


0 comments

. . .
2007/11/14
Ma levágta a hajamat Zsidró, közben beszélgettünk, és egész jól éreztem magam, mint egy menő városi csaj. Aztán elindultam a munkahelyemre, az Andrássy útról elbringáztam az Arany János utcáig, és felszálltam a metróra.

Szinte könnybe lábadt a szemem, amikor felfigyeltem a velem szemben ülő néni arcára. Csupa-csupa ránc volt, a szeme piros és könnyes, és olyan riadtan nézett. A fekete kendő alól kicsit kilátszott a fehér haja, fekete vállkendő, fekete blúz és szoknya, fekete harisnya és cipő volt rajta. A lábánál két nagy zsák.

Meg akartam kérdezni, hogy miért sír. De igazából nem is sírt, csak küzdött a sírással, én úgy láttam. Kicsit hüffögött a szájával, mint valaki, akinek gombóc van a torkában és gyűlnek a könnyei. Meg kellett igazítania a sálját, de mivel az egyik kezével a zsákot fogta, úgy kötötte szorosabbra a sálat, hogy az egyik végét a szájába vette, majd meghúzta. Kilátszott a kis beesett arcán a fogsor hiánya.

Lehet, hogy mindezt csak elképzeltem, de valószínű, hogy nem. És valahogy szégyelltem magam, hogy minek járok én luxuskörnyezetbe, amikor igazából ez lenne a dolgom. Emberekkel lenni, akiknek szüksége van rá. Közben meg persze nem értek hozzá.


szinamondta 11/14/2007 09:23:00 PM


0 comments

. . .
2007/11/04
November 22. Budapest - What What! Mos Def In The House!



Szinte el sem hiszem, hogy egyik kedvencem eljön az országba, amelyből az utóbbi időben rettenetesen kiábrándultam. Brooklyn-Budapest tengely, be kell, hogy indulj.

Labels:



szinamondta 11/04/2007 11:07:00 PM


0 comments

. . .
2007/11/01
Tegnap egész éjjel harisnyával a fejemen mászkáltam egy soklépcsős helyen, és egy kis lyukon valamint egy réteg technocolon keresztül ittam a nehezen megszerzett italokat. A Funzine Halloween-buliján mulattunk, pontosabban csak próbáltunk, mert az én fejemet például időről-időre megpaskolta valaki, pontosabban a szirmokat, amiket előzetesen a fejemhez rögzítettem. Hasonlóképpen, az arcomon található szotyolákat is minduntalan le akarták tépni, vagy egyszerűen csak az arcomba haraptak.

Napraforgó voltam és a szélben hajladoztam. Egyesek gyönyörűnek tartottak, mások félelmetesnek, a harmadik csoport meg szado-mazo jelleget érzett a jelmezemben és izgatta, hogy nem látszik az arcom.

D. ismét megnyerte a legmenőbb díjat (egy full-on wellness hétvégét), mert ő volt a leges-legkreatívabb. Robotjelmezt fabrikált magának, de akkorát, hogy külső segítség nélkül nem tudott járni benne a helyszínen, és kizárt volt, hogy túl sokat mozogjon, mert pl. alig fért be az ajtón. Az összes csaj ráindult, sőt, még fiúkkal is táncolt, de sokan agyon-vissza ütögették. Igazából robotorazzinak hívta magát, mert a jelmez belsejéből fotókat készített kifelé, hihetetlen ötlet volt! Hamarosan várhatók képek is. Addig meg elmegyünk Dél-Bohémiába, ha már.


szinamondta 11/01/2007 11:03:00 PM


0 comments

. . .





This page is powered by Blogger. Is yours?