Altalanos meglepetes: New Englandben az autosok megallnak mar akkor, amikor ket meterre megkozelitem a zebrat.

Mai kiemelt meglepetes: hosszas vasarlas, vagyis inkabb nezelodes utan, mikor a kasszanal nem tudtam hasznalni a kedvezmenyre jogosito kuponomat, a mogottem allo no megkocogtatta a vallamat, hogy hasznaljam az ovet. Alig beszelt angolul, valoszinuleg kinai volt, es megdicserte az altalam kivalasztott pulcsit. Mar-mar szivmelengeto ez a multikulturalizmus.

Tovabbi meglepetes, hogy ma amerikai lisztbol es "cage free" tojasbol, eleszto nelkul, gondor turobol (nem szaraz, mint otthon, hanem kis gobocskeket formazo es nedves) egesz jo pogacsat tudtam sutni a sokadalomnak. Mondjuk kicsit elegettem az aljat, de ettol meg nagyon lelkesen ettek.

Meg mindig nem fogyasztottam fagyit, bagelt vagy burritot.

szinamondta 12/28/2007 04:35:00 AM

0 comments

. . .

A magyar karácsony jó volt, de iszonyú rövid. Csak huszonnegyedikét töltöttük hatalmas adag ételek, kiadós italok és a család körében, aztán másnap hajnalban már indultunk is Bécsből Bostonba. Mindig kicsit furcsa visszajönni, mert haza is jön az ember, és mégis teljesen más. Szemmel látható az életszínvonalbeli különbség. Minden egyes sarkon donutos, kávézó, hotdogos, étterem, és persze a sok-sok áruház. Ma, december 26-án benéztünk a Macy's-be, és kicsit ijesztő, hogy milyen sok vásárló küzdött ott a leárazásokban. Annyi a fogyasztani való cucc, amennyi ember nincs is.

D. családjánál pedig szintén nagy a tömeg, akit elsősorban a két kisbaba köt le. Komolyan nagyon cukik, időnként meglepő hangokat adnak és cuki arckifejezéseket rántanak elő. Az egyik olyan, mint egy kis bagoly, a másik meg, mint egy okos kiskutya/mackó.

Még csak egy napja vagyunk itt, de úgy érzem, hogy tele vagyok. Pedig még nem ettem sem fagyit, sem bagelt, sem burritót. Viszont tökpürét, almafelfújtat és ribizlimártást igen. Nyamm.

szinamondta 12/26/2007 09:11:00 PM

0 comments

. . .

Két nappal ezelőtt este hat körül, Budapest, Tűzoltó utca. Két huszonéves férfi arcon csókolja egymást, majd elmenetben az egyik odaszól a másiknak:

- És a mama?

- Hűvösön van.

_ Már megint?

Én meg dec. 22-én, szombaton ülök bent az újpesti munkahelyemen, Giles Peterson műsorát hallgatom, és eléggé sajnálom magam.

A karácsony az egy nagyon szomorú ünnep tulajdonképpen. De pillanatnyi melankóliám majd elmúlik, ha a fáradtság és a szemem alatti karikák is. :)

szinamondta 12/22/2007 12:32:00 PM

0 comments

. . .

Shadowrider elment.

Gyönyörű utat kívánok neked. Nem is ismertelek.
És mégis, ahogy te is belémláttál - négy éven át, nem is kicsit - ezeken a sorokon keresztül.
Nem hagyod itt többet a kézjegyedet. Viszlát.

szinamondta 12/20/2007 03:12:00 PM

0 comments

. . .

Csaknem két év után újra beszéltem Bíborral. Mert általában nem tudok lemondani olyan emberekről, akik számítottak. Ő volt az első barátnőm Amerikában, de számomra érthetetlenül, a magyarországi látogatása után elkezdett gyűlölni. Vagy ez nem is jó szó, egyszerűen azt hiszem, irigyelte a családomat, és idegesítette D., és az egészet az én számlámra írta. Nem akart hallani felőlem hosszú-hosszú hónapokig, aztán lelkembegázolós emailt írt, és hagynom kellett a hallgatását.

Múlt hétvégén felhívtam 1) vasárnap hajnali 8-kor 2) egy hónappal azelőtt, mint kellett volna: fel akartam köszönteni szülinapján. Üzenetet hagytam neki, és kellemes meglepetésként visszaírt: i miss you.

Úgyhogy most fél órát beszéltünk telefonon, és látni akar kint. Még jó, hogy nem hagytam annyiban. Ezzel szemben viszont olyan vágyaim vannak, amiket nemhogy valóra váltani, de bevallani sem szabad.

szinamondta 12/12/2007 11:30:00 PM

0 comments

. . .

it's gonna work because i'm pushing it right

mostanában még jobban kellenek ezek a zenék. igen, kint maradnék karácsonykor. igen, más terveim vannak. igen, egyre jobban bírom a kollégáimat. de ez nem elég.

szinamondta 12/08/2007 07:30:00 PM

0 comments

. . .