Visszahívott a tanárbácsi, és igen, juhéé, mehetek creative writingra következő félévben! Ilyet szól, "your prose needs to be a little clearer at some points". Hahaha, my prose, az volt az első írásom angolul, amit beadtam neki. Éljen. Mondjuk, tutira még ennél is jobban kész leszek az iskolai feladatoktól. Készebb leszek?

A tegnap este álomszerű volt. Mármint, ha azt izgisnek lehet nevezni, hogy kaptam megint egy CD-t és én is adtam egy Yonderboit, irtó kíváncsi vagyok, mit szól hozzá. És beszélgettünk, csak ő és én, a könyvtárból elfelé jövet, merthogy a CD az irodában maradt. Felfelé a lépcsőn, szövegelve valami hülyeségről, amire én sem figyelek oda, az egész épület üres lámpa lekapcsolva milyen egyértelmű helyzet lehetne!, és a levegőt is hülyén veszem már, de koncentrálok. Röhögünk, mint mindig, sajnálja, hogy nem jött el a pénteki bulira, mert az egyik lány előadása szerint én aztán megráztam. "But you really went down!" És sajnálta, hogy nem látott táncolni.

Bénaság, de mikor egy téma végére értünk, mindig kellett kérdezni valamit, ne menj még el. Már az utcán szemben állva a szélnek háttal ő, az illata az én orromba. Finom. Egyszál pólóban, fázni fogsz, a többit csak a fejemben teszem hozzá. Imádom a humorát. És asszem ő is az enyémet. Miért nem találkozhatunk? A gáz az, hogy ő biztosan nem mer kezdeményezni, az egyetlen alkalom a holnapi Raekwon-koncert lenne, de nem vagyok oda a durvulásért. Ellenkezőleg.

szinamondta 10/28/2003 02:11:00 AM

0 comments

. . .