Nem tudom, bénának bélyegezzem-e magam vagy mondjuk közepesen lame-nek csak. Mert mert mert! Ma megint kaptam két CD-t. CD-k a witch-nek. Ez a boszorkányozás már rajtam ragad valszeg, de szeretem. Egyre jobban. :) És a körülmények a lényegek! (Van ennek így értelme?) Megint ottmaradtak a szaros albumok az irodában. Úgyhogy megint meg kellett várnom filmnézés után a könyvtárban. És együtt átsétál, táskát szinte le se tesz először, szégyenlősen néz az újonnan kapott zenére, aminek a tokját ő finoman kétszertalán megkocogtatja miközben magyaráz, aztán szinamond valami vicceset, miközben arra gondol, nem érdekel, megfogadom holnaphal tanácsát és csak simán rárohanok. Vagy pl megkérdezhetem nagyon kis helyes kulturáltan, hogy mondd, megcsókolhatlak? Vagy simán csak fél lábbal boszorkánypatámmal berúghattam volna az ajtót, ami kitámasztva útját állta amúgy is szerény flörttechnikámnak (basszus, ahogy leírom ezt a szót, röhögnöm kell. Miért van az, hogy igazi vagány és barátságos csaj leginkább azzal vagyok, aki legkevésbé sem érdekel?!)

Aztán röhögtünk azon, hogy holnap kérek akkor autogrammot Rushdie-tól, és vajon hova. Mondtam, á, talán túl öreg már a mester, meg különben sincs haja, úgyhogy a hasautogram kizárva. Mikor megkérdezte, Brenivel mi a helyzet, hisz neki sincs haja, de még lehet belőle híres író, csak húztam a számat. Sajna nem mondtam, hogy te nem vagy híres, de nyugodtan aláírhatsz. Mondjuk a karom belső felét.

És amikor öntött nekem vizet, jaj, de óvatosan vettem el. Véletlenül sem értem hozzá, pedig a filmekben mindig ezt csinálják, lehetett volna szempillát is rezegtetni. Butabutaszinalúza. Viszont elkísértem majdnem a kocsijáig, és tudta, hogy a koleszom nem arra van. Vegye le, vegye le! Vagy a végén én veszem le.

szinamondta 11/07/2003 07:02:00 AM

0 comments

. . .