Most pl azon gondolkozom, hogy miért hallgatok Krudert meg Dorfmeistert. Na jó, persze azért, mert elég kellemes, csak éppen arra emlékeztet, akire nem kellene. Meg a Citadellára, noha az Dzihan és Kamien. De a hangulat ugyanaz.

Ma megnéztem a Sugar Cane Alley című filmet, mert ez a hónap a fekete történelem hava. Mindenféle programok vannak szerteszét. Az a gáz, hogy rá kellett jönnöm, ez a "hahaha, nem gondolok én Khalidra"-hozzáállás elég nagy kamu volt. Vagyis, tudatosan tényleg nem gondolok rá, csak amikor mondjuk valakinek a kezéről vagy a szeméről vagy egy félmosolyról eszembe jut. Meg a haja. Imádtam pödörgetni a kis apró fekete drótképződményeket. És imádta ő is. Play with my hair. Az a gáz, hogy értetlenkedem csak. Hogy hogy lehetett így vége - de nyilván a nemkommunikációnak is van jelentése. Nem tudom azt elhinni, hogy nem gondol rám abszolút.

Shadow nem posztol napok óta. Aggódom.
Egyébként érdekes ez a blogolás. Bloghaverok. Olyan jó, hogy csak úgy közel érzem magamhoz őket. Igen, tessék magatokra venni. :) Aztán úgyis belőlünk írom majd a szakdolgozatomat, úgyhogy rá fogok mászni a nyakatokra. Emberek kérdezgetik tőlem, hogy nem fura-e megosztani mindent vadidegenekkel. Hát, egyrészt azért nem mindent. Nem írom le például, hogy ettől a szar kajától, amibe nemtom, mennyi átok hormont (?) meg mindenfélét belesűrítenek, úgy felpuffad a hasam, hogy azt hiszem, szétvet a szél. Ha meg szomorú vagy búvalaszott vagyok, indirektül írok - vagy nemtom. És sokat számít ám ez itt nekem. Nem is tudom, hogyan írnám meg a creative writingokat, ha itt nem adtam volna magamnak teret.

A legfurcsább egyébként, hogy kijött belőlem megint könnyen egy történet (úgy hívják, scene). Viszont a címadással gondjaim vannak. Biztos az újságírás miatt, túl direkt vagyok. Szinomítani kell rajta. Rajta.

szinamondta 2/05/2004 07:32:00 AM

0 comments

. . .