Jajajajj, megint mennyi minden történt. Nehéz lépést tartanom saját magammal.
Kezdek belegabalyodni az érzelmek hálójába megint, és nem tudom, hogy efelett búslakodjak-e vagy nem. Egész konkrétan, Denhez egyre közelebb kerülök. Annyira, hogy szombaton elvitt a családjához és náluk töltöttem a húsvétot. Állítom, ő jobban izgult, mint én. Fel akart készíteni mindenkiből, a kínos percek elkerülése végett. Nagyon jófej családja van, bár annyira sok időt nem töltöttünk velük. Délben keltünk vasárnap, a szombati kis kimenő után. Aztán együtt kajáltunk, beszélgettünk estig és hazajöttünk. A pasik valahogy őszintébben érdeklődtek irántam, de mindenki nagyon édi volt, mind a 4 nagyszülő, apa-anya, nagybácsi és kölkök. Ja, és nagymamának ugyanaz a neve, mint nekem, csak sth-val.

Szombat fasza volt szintén, a klubbal elmentünk Salembe. Elég sok pénzbe került, 800 dollárt igényeltünk rá, amit nagy nehezen megkaptunk, de nem lett teljesen elég. Az idő szuperszép volt, napsütötte, bár szeles. A város kicsi és kellemes, megnéztük a boszorkánymúzeumot. Előtte jártunk a Harvardon is, de valahogy annyira nem jött be. A Yale sokkal szebb, és nem azért, mert elfogult vagyok. Sil és Francy itt csatlakoztak hozzánk, de le sem tagadhatnák, hogy olaszok. A találkozás velük sosem egyszerű, nemcsak idő-ügyileg. Kicsit be is rágtam rájuk, a sok várakozás miatt. Salem után nem mentem vissza a klubbal Hartfordba, hanem Bostonban maradtam a lányokkal, Den odajött az albérletbe. Kicsit csilleltünk (kéne egy jó szó arra, hogy chill), aztán lementünk egy bárba. Den bemutatott a carbomb nevű, abszolút nem PC italnak. Két ír italt kell összeburítani: fél pohár Guinnesbe egy kupica Baileyst ejtesz bele, de poharastól. Aztán felhörpinted - az a gáz, hogy ha nem iszod meg egyszerre, a likőr nagyon gusztitlan, olyan túrós formát ölt.

Na, annyit még csak, hogy hiányzik, ha nem mellettem alszik. Olyan néha, mint egy kisfiú, úgy tud lelkesedni, amellett, hogy a felületes szemlélőnek meg egy hűvős aktivista (annyi mindent csinál, hogy ihaj). A szemét imádom, változtatja a színét, és tényleg olyan, mint egy félhold. Ja, és bejutott a Jet-programra, úgyhogy július végén megy Japánba. És azt mondja nekem, hogy fogbe, meg manoa. Manochka.

Egy elcseszett szálon (fel)futó zűrzavarról, vádaskodásról nem írok most, mert egy J-vel kezdődő nevű fiú, akire barátként néztem, teljes abnormalitásba fordult és belenéz a blogomba, noha nem ért magyarul. Viszont - ezen mennyire kiakadtam - vannak magyarul értő ismerősei, akiknek egyszer megmutatta, amit itt mondok. Mennyire gáz és felháborító. Hagyjuk is.

Holnap előadok szexen. Abból, hogy mi a féléves projektem. Hmm, részletezzem? :)

szinamondta 4/14/2004 07:06:00 AM

0 comments

. . .