Nem írtam még csütörtökr?l, amikor Kellner apánkkal, az ösztöndíjunk finanszírozójával találkoztunk. Eddig is csak bámultam ?t, hogy hogyan tud ilyen nagylelk? lenni és megbízni a pártfogoltjaiban, de ez a találkozás még jobban leny?gözött. Jó lehet ilyen sikeres embernek lenni, és ilyen életmin?ségen élni: nem volt semmi az 5emeletes hajlék, ahol lakik, meg az étterem, ahol kagylót, rákot ettünk és Grappát ittunk meg vörösbort. És érdekeseket beszélgettünk - azt hiszem, értékelte, hogy elmondtuk neki a Trinity hátrányait is, mert ezekr?l általában mindenki hallgat el?tte, annak ellenére, hogy keményen támogatja a sulit - zsével.

A legjobb mégis a limó volt, ami felvitt minket Manhattanbe. Egy fehér, hosszú Limuzin, tévével és videóval, úgy kellett az egyik végéb?l a másikba átkiabálni. Mókás volt.

Most lefekszem aludni. Holnap dolgozom. Jó éjt.

szinamondta 5/10/2004 08:06:00 AM

0 comments

. . .