Nagyon erdekes ez az ora, amin reszt veszek ezen a heten. Irunk es rajzolunk, meg festunk, meg papirokat tepegetunk, kozben meg beszelunk rola. Elvezem, es tegnap ejjel ugy ereztem magam, mint gimiben, amikor csak ugy leultem rajzolni. A feladat az volt, hogy setalj egyet, erzekelj mind az ot erzekszerveddel (gyorsan utanaszamoltam), es mikor hazaersz, csinalj valamit: irhatsz vagy festegethetsz, barmit. Es kijott belolem egy egesz jo kis kep, amit, ha birok, fel is teszek majd ide.

De ma elegge felidegesitettem magam. A tarsasag fele minimum 30 percet kesett, szoval csak vartunk. Aztan meselni kellett arrol, hogy hogy tetszett a feladat. Es majdnem mindenki hosszas leirasokba ment bele az eletevel kapcsolatban, az egyik no elmondta, hogy szarul erezte magat, mert eppen elkezdett menstrualni. Kosz, hogy szolsz. Es annyira felerosodott bennem, amit egesz nyaron tapasztalok itt, hogy a sok penzes ember (tisztelet a kivetelnek) csak magara koncentral es muveszkedik itt. Pszichoterapianak hasznalva a work centert, ahelyett, hogy - meg ha nem is kajat osztana - mondjuk iskola utani programban tanitana rajzolni. Lehet, hogy tul negativ ez a megkozelites, de kezd elegem lenni a lilakod emberekbol. Viszont jo otletnek tartom, ha a rajzot, a graffitit, az irast es mas egyebet arra hasznaljak, hogy gettogyerekeket huzzanak ki a szarbol. Community outreach rulez.

szinamondta 8/10/2004 08:00:00 PM

0 comments

. . .