2004/12/16
Még mindig meglepődöm, amikor harmincas, öltönyös pasikat látok a "játékteremben" maximum pontot elérni a dobgép előtt (tisztára, mint egy igazi dobszerkó, kiválasztod a töbszáz dal közül, melyikre akarsz ütni, és igyekszel eltalálni a képernyőn futó összes kis mogyorót), vagy mikor az ugyancsak öltönyös pasikám alszik a videójátékja fölött a vonaton, vagy szombat éjjel az út közepén hever tökrészegen, alszik, kezében a nyitott telefonnal... Néha az az érzésem, tényleg munkamániások, elfolyottak és magányosak. És munka után sokaknak az első útja a pachinko place-be vezet, amiben száz meg száz játékautomata áll. Folyton tele vannak - és bármilyen isten hát mögötti faluban is tuti, hogy van legalább egy. Ja, és az italautomaták: minden sarkon, akár forró kávét, van, ahol rizst is lehet venni belőlük. Sőt, mi több: Kyotóban egy apró utcácskában olyat is találtunk, ami pornómagazinokra volt állítva. Ezen kívül dildót és felfújható babát is automatált.
Viszont az est öröme, hogy gyönyörűen nézünk ki a purikurás képeken. Apró matricák, csillagok és self designed firkák a mosolyunkkal. Heeeeeee, kawaii!
szinamondta 12/16/2004 04:08:00 PM
. . .
|
lehet, hogy valami eszedbe jut. akkor
teismondd
. . .
. . .
. . .
ez mind rég volt
|
0 Comments:
Post a Comment
<< Home