Mikor mások olyasmit mesélnek nekem, hogy mekkora önző és igazságtalan fráter a pasijuk, megerősödik bennem két dolog. Az egyik: a nőknek nem szabadna ennyi apró szemétséget (vagy figyelmetlenséget) elviselni. A másik, hogy milyen jó nekem miatta.

Beszélgetünk. Folyton. Türelmes, még ha hisztizem is. Bókol, hagyom. És dícsérnem őt nekem is jólesik. Nem esik nehezünkre a másikért tenni valamit, mi több, ezt még élvezzük is (legtöbbször).

Ma ment először társaságba nélkülem, mert nekem annyi a dolgom és fáradt vagyok. Alig várom a tavaszt, jöjjön a napsütés és töltsön fel energiával vegyes vitaminnal, és járhassak megint végre a bringámmal.

Megnéztük a Vállalat című filmet, elkeserített. Mit lehet tenni a világban, amikor semmit sem lehet tenni? A nagy cégek megölik a környezetet meg a jogokat azért, hogy szemérmetlen profitot termeljenek. De arra jutottunk, hogy az egyéni cselekedet mégis számít: próbálj nem olyan helyen vásárolni, ami köztudottan kizsigereli a munkásokat és a természetet. Például a Nike, a Gap vagy persze a Mekdó néhány a leggonoszabb vállalatok közül. És gyűjtsd külön a szemetet! Meg főleg: vásárolj olyan terméket, ami visszaváltható!

szinamondta 1/19/2006 11:04:00 PM

0 comments

. . .