Ma azt éreztem, hogy valami jót csinálok. És nem azért, mert az alapítványunk benne volt három tv híradójában is, hanem azért, mert elbeszélgettem egy emberrel, akinek segítettünk. Kati skizofréniás volt, de folyamatosan dolgozni akart és az akaratereje segítségével tudott is. Azt mondja, hogy ő igenis meg fog gyógyulni. Kevés ilyen pozitívan gondolkozó embert láttam, pedig ő aztán sokmindenen van túl. Azt mondja, minden rajtad múlik. És Marylin Monroe-sra fésüli a haját. :)

Az elszánt diplomata megint bőgésre fakasztott jól. Nem tudom kezelni a társadalmi igazságtalanságot, a lelkiismeretlenséget és a feltevést, hogy minden mindegy, valaki úgyis elbassza majd, még ha te segítenél is. Például egy profitéhes gyógyszercég, ami élő emberkísérleteket végez. Mert Afrikának úgyis mindegy.

szinamondta 2/09/2006 11:44:00 PM

1 comments

. . .