Nem volt idom es modom az internetet kulonosen surun hasznalni ugy 10 napja. A kaliforniai tartozkodas olyan gyorsan telt el, hogy szinte nehez visszaemlekezni, mit is csinaltunk - pedig minden egyes nap tele volt programokkal. Szinte olyan sokkal, hogy egy ido utan beteltem, es nem tudtam tobbet befogadni, es kiborult a bili, mint egy nagy erzelembugyor. Es akkor ujra ra kellett jonnom, mennyire edes es megerto tud lenni, es meg tudja magyarazni, hogy miert vagyok zaklatott.

Valoban sok volt a Los Angeles kornyeken toltott tobb, mint egy het: az itteni csaladdal lenni, latni D. uj unokaoccset (ajjajjajj, de edes!), es kicsit mindig ugy erezni, hogy valakinek a hatan ugralunk - nem volt sajat szallasunk, igy az elejen idegeneknel catsitteltunk (azaz neha megetettuk az otthonhagyott macskaikat), aztan a novereeknel huztuk meg magunkat. Toluk kertunk kolcson kocsit is a kirandulasainkhoz, es ok vittek ki a vegen a repterre, ami miatt mar rossz iz keletkezett sokak szajaban, azt hiszem. Utalom, mikor ugy erzem, teher vagyok.

Mindenesetre talan a legemlekezetesebb a Deep Creek - Joshua Tree kirandulas volt: az elejen lemasztunk egy patakhoz, aminek par pontjan forro termalviz folyt - a sivatag kozepen (asszem a Mojave Deserthez tartozik). Es meztelenul furdoztunk, december 30-an! Aztan tovabb a fura kinezetu fak birodalmaba, a Joshua Tree Nemzeti Parkba. Itt, a hatalmas sziklak, kaktuszok, kojotok es tabortuzek kozott, satorban toltottuk a szilvesztert! Nappal varazslatos napsutes, ejjel hideg olelt korbe. Es D. meleg teste. Es friss ismeroseinket forralt borral kinaltuk, amit mennyeinek talaltak (miutan egyikuk megkerdezte, Magyarorszag valahol Afrika foltott van?).

A sziklamaszason kivul mas kalandjaink is voltak, lattuk San Diego-t a csodas allatkertjevel es Santa Barbarat, meg az oceanra nezo hiresseg-villakat Malibuban. LA-ben pedig megneztuk a Pan's Labyrinth c. filmet, megrazo volt es szep, a tortenelem es a fantazia osszefonodasa. Es elmentunk egy autentikus sushi etterembe Little Tokyoban (LA egyik korzete), ahol otthagytuk a gatyankat, miutan az eszunket is eldobtuk az izektol. Es kaptam bokot, h milyen jol beszelek japanul, hahaha! Azt a ket szot ugye.

Most pedig Bostonban, arra varva, hogy kivel es hogyan tudunk talalkozni. Izgalmas. Nem ugyanaz, mint volt, de most is, igy is jo.

szinamondta 1/06/2007 12:34:00 AM

1 comments

. . .