2007/03/22
Már át voltam fagyva kicsit a pár órás lassú járkálás és nézelődés után. De amikor megláttam az ablakban azt a cipőt, elkapott a képzeletem. Annak a fél pár cipőnek ugyanis egyénisége volt, stílusával kitűnt az összes többi közül.
Volt egy pár centis sarka, de nagyon kényelmesnek látszott. Elől egy vékony pánt dobta fel, talán még egy kis gomb is volt a szélén. Igazából leginkább a színe fogott meg: a kedvenc színem, a lila volt az, vagyis inkább bordóslila lehetett. Elképzeltem, ahogy egy huszonhárom, huszonöt éves fiatal lány libben végig az utcán ebben az új cipőben. Hosszú szövetkabátban, helyes kis fekete-fehér kalapban, ami alól kilógnak az ondolált, szőke fürtjei. Határozott léptekkel jár, és mielőtt befordul a sarkon, a válla fölött visszapillant a kedvelt kávézó ablakára. A szemében szikra csillan és üde mosoly játszik az arcán.
Mikor néhány hét múlva elmegy ugyanennek a kávézónak az ajtaja előtt, még mindig a bordóslila cipőt viseli. Már megjelent a felső részén néhány apró ránc, ahogy hajlik a finom lábon. A lány kezében most van egy koffer is, amibe csomagolt hajkefét, zsebkendőt, a naplóját és pár szem almát. A hosszú drapp kabátján bal oldalt egy csillagot hord.
Jónéhány évvel később a cipő többezer, különféle formát, színt és méretet öltő társával együtt az auschwitzi múzeum kiállítóablakába került. Rám nézett, és mesélt.
szinamondta 3/22/2007 10:16:00 AM
. . .
|
lehet, hogy valami eszedbe jut. akkor
teismondd
. . .
. . .
. . .
ez mind rég volt
|
2 Comments:
Szia szinamond! Ez a leirasod egyszeruen eletre kelt ahogy olvastam. Gyonyoruen irtad le ezt a tortenetet es nagyon hianyolom mostansag az ilyen irasokat. Koszonom.
Udvozollek
dani
Kedves Dani,
Én köszönöm a visszajelzést. :)
sz.
Post a Comment
<< Home