Szóval aki asziszi, hogy pincérnőnek lenni kutyafasza, az rosszul gondolja. Ennek több oka is van. Például: ha egyszerre jön be tíz ember fagyizni úgy, hogy közben az ember még le sem szedte az asztalt, az gáz. Továbbá, van, hogy a legáhítottab fagyi (ma a banán) a legkeményebb, már vízhólyagos a kezem. És még: a főnök kihasználja, hogy új vagy és tanulnod kell, ezért rádnyomja a legtöbb tennivalót, amíg egy "kétperces" emailt megír és lebonyolít pár telefont hat órán keresztül. Majd számonkér, hogy "azért kereshetnél magadnak tennivalót, a mosogatás nem nagyon megy, meg a vendégekkel rendelés után is foglalkozni kell". Ez külön sértő, merthogy egész nap rohangáltam. Persze közben rendelnek elvitelre, még mindig nem tudom fejből az árakat, meg hogy mihez milyen kiegészítő illik (de azért már jobban megy). Főnök közben zsidózik meg cigányozik, két oldalböködés és szexista utalás között. Kezd rázni tőle a hideg, miközben folyik a homlokomról a zizzaccság a sok brummogó, hőtermelő gép miatt.

Mielőtt jöttem volna el, bejött egy mosolygós, jóképű gyerek, aki már máskor is kávézott itt. És nagyon barátságosan megméregetett, ahogy a múltkor is. Sajna a borravaló nem teljesen fairül osztódik, hiába vagyok fél napot, csak a negyedét kapom: osztom-szorzom, a múlt heti 20 órára csak 1500 pénzt kaptam. Ez mekkora fos!

Mikor hazasétáltam, a criticalmass pólóm volt rajtam, és lehet, hogy ezért ismert fel a shuriken és rámköszönt. Ahh, végre a saját bőrömben.

szinamondta 4/12/2007 07:56:00 PM

0 comments

. . .