Már számon kérték rajtam, hogy csütörtök éjjel/péntek hajnalban nem írtam meg azonnal az élményt. Hát, inkább lefeküdtünk aludni. Ha nem tettük volna és véletlenül a hatodik kerületben sétálunk, lehet, hogy úgy jártunk volna mint egy másik szerencsés blogger, és rámosolygunk két falafel között.

Jó koncert volt, de nem frenetikus. Nem olyan, mint a Roots, ahol a szám is tátva maradt, mert éreztem folyamatosan az áramló energiát. Mos Def játszott ezt is, azt is, de valahogy nem borított fejre. Persze ennek ellenére ott olvadoztam az első sorban, közvetlenül vele szemben, és még azt is elhittem, hogy rámnézett. Táncoltam, ugráltam a Ms. Fat Booty és főleg örök kedvencem, az Umi Says alatt, és az új számokat is végigmosolyogtam, főleg, amikor tánclépésekben és hatalmas mosollyal közlekedett a színpadon.

Nagyon szeretném látni az igazi környezetében, ahol lefogadom, hogy teljesen más. Brooklyni csávó ő (amúgy legalább 5 gyereke van hivatalosan), New Yorkban kellene ezért megnézni, ahol elemében van. D. szerint lehet, hogy ott még a kalapgyűjteményéből is felvenne egyet. A készített videók hallgathatatlanok, és ezt a képet is valamiért ilyen piciben csinálta a telefonom. A fejemben azért megvan az arca ennek a fenegyereknek.

szinamondta 11/25/2007 09:54:00 PM

0 comments

. . .