A magyar karácsony jó volt, de iszonyú rövid. Csak huszonnegyedikét töltöttük hatalmas adag ételek, kiadós italok és a család körében, aztán másnap hajnalban már indultunk is Bécsből Bostonba. Mindig kicsit furcsa visszajönni, mert haza is jön az ember, és mégis teljesen más. Szemmel látható az életszínvonalbeli különbség. Minden egyes sarkon donutos, kávézó, hotdogos, étterem, és persze a sok-sok áruház. Ma, december 26-án benéztünk a Macy's-be, és kicsit ijesztő, hogy milyen sok vásárló küzdött ott a leárazásokban. Annyi a fogyasztani való cucc, amennyi ember nincs is.

D. családjánál pedig szintén nagy a tömeg, akit elsősorban a két kisbaba köt le. Komolyan nagyon cukik, időnként meglepő hangokat adnak és cuki arckifejezéseket rántanak elő. Az egyik olyan, mint egy kis bagoly, a másik meg, mint egy okos kiskutya/mackó.

Még csak egy napja vagyunk itt, de úgy érzem, hogy tele vagyok. Pedig még nem ettem sem fagyit, sem bagelt, sem burritót. Viszont tökpürét, almafelfújtat és ribizlimártást igen. Nyamm.

szinamondta 12/26/2007 09:11:00 PM

0 comments

. . .