Hulla vagyok. Egy dolog segítene most azt hiszem, ha bőgnék egy nagyot. Túl vagyunk az első nagy drámán, egy nagyon-nagyon, amikor azt hiszed, vagy kifutsz hányni egyet, vagy elkezdesz ordibálni anélkül, hogy akarnád, vagy pedig összecsuklasz és zokogsz. Egyik sem történt meg, aminek következtében most itt ülök bambán és mérhetetlenül fáradtan, és egyedül Thom Yorke hangjában bízom.



Pedig mennyire jó volt ez a Freshest Kids film, teljesen el vagyok ájulva a b-boyingtól, és én is breaktáncolni akarok. Úgy érzem, tudnám csinálni, na nem a fejen pörgést és hídból flikkben felpattanást. De poppingban, lockingben és boogalooban tutijó lennék. A másik kedvenc filmem a Scratch, a turntablism alapdokumentuma, és alap arra is, hogy beleszeressek DJ Qbertbe.

Sajna nem vagyok tele ilyen pozitív érzelmekkel összességében, mert kezdek befrusztrálni. Asszem mindannyian. Ez abban kulminált, hogy összehoztunk egy igazi félreértést, ígyhát másfél napon keresztül nem néztünk egymás szemébe, rettegve ridegen közlekedtünk a folyosón és megpróbáltunk a másik fejével gondolkozni, ami persze csak rontott a dolgon. Hogy konkrét legyek: a túlérzékenységem oda vezetett, hogy megmondtam Lulunak, nem értem a támadó hangvételét, amit ő úgy érzékelt, hogy iszonyat nagy önző tapló vagyok, aki nem tud örülni annak, aminek ő, és gyilkosan támadok rá, noha nem adott rá okot. És nem vígasztalom meg, amikor a hideg és idegen étterem előtt elbőgi magát.

Pedig én csak szerettem volna tudni, miért kell olyan szarkasztikusnak lennie. Két hete egyfolytában, főleg Kickeevel.

De most már tudom, hogy hallgatnom kell. Levetkőzni ezt az istenátkát. Ezt a megnemalkuvó szenzualitást. Befogni a pofámat.

És nem lehetett kibékíteni. Nem hagyta, hogy szóljunk hozzá. Nem nézett a szemembe. Összeesküvés-elméletet gyártott. Mi hárman, ő ellene.

Pedig folyamatosan azon gondolkoztunk, hogyan értessük meg vele, hogy nem akartuk megbántani. És megtudni végre, hogy akkor most mi van. Miért járkál úgy, mintha összedőlt volna a világ. Kezdett a gyomrom nagyon hideg lenni. Aztán jött az agytrösztölés és analizálás hármasban, majd a végső bátor döntés, hogy bemegyünk hozzá. Rég féltem ennyire.

Majdhogynem kirugdosott minket elsőre, legalábbis így éreztem. És nagyon-nagyon nehéz volt elérni, hogy meghallgasson, és ne azok a tévképzetek maradjanak meg benne, amiket sikerült gyártania magának. Azt mondta, rájött, hogy mi nagyon jól megvagyunk hárman, és ő nem illik közénk, ezért "ki kell metszeni". Erre mit lép az ember?

Csak próbáltam kifejezni magam, de a szarkazmussal és a "mindannyian ellenem támadtokkal" nehezen bírkóztam meg. Kickeenek ment asszem a legjobban, és láttam, hogy közben majdnem szétrobban az idegtől és ugyanúgy remeg a keze, mint az enyém. Mikor azt mondta, hogy ezt nem lehet csinálni, mert itt vagyunk egy teljesen idegen környezetben, ahol senkire nem számíthatunk, csak saját magunkra, és aki egyedül marad, az rövid határidőn belül megőrül, akkor megindultam. Három hetet adok - mondta.

Nem értem, egy ártatlan dologból hogyan lett ez. Végülis tisztáztuk, de valami megingott. Mindannyiunkban. Gáz.

És akkor mennyire összezavarodtam, mikor tegnap az off campus buliban valakin Lénike parfümje érződött. Teljesen tisztán. És láttam itt magunkat elkülönülve a felszínes és bevehetetlen tömegben, amelyikben Redzsi egy how're ya doin' után félkarral átölel és ma már nem néz rám, és az olasz csávó 5 perc beszélgetés után kedvesen lelép és valószínűleg már el is felejtette, hogy szerinte német akcentusom van. Nem voltam neki elég gyors bodymoving szinten.

És a kishúgom otthon van összetört szívvel és nem tudom megölelni és elvinni a Merlinbe megnézni a Derevót. És erre most nem teszek linket, mert ki kell fújnom az orromat... És akkor is furán lettem, mikor Zak annyit írt, most fel kell állnia a gép elől az eckermannban. Én meg kezdek hozzászokni a szar félliteres híg kávéhoz, és azt remélem, ha fahéjat teszek bele, jobb lesz, és faspatulával próbálom élvezni a tejhabot a papírpohár oldaláról. És olyan otthonmaradt emberekre gondolok, akikre nem lenne szabad.

Kijött. Most már jobb.
Ez lesz egy darabig. Amíg valaki nem érti.

szinamondta 9/27/2003 08:54:00 AM

0 comments

. . .