Nem éreztem magam ennyire kibaszott szarul, mióta D. megcsalt (másodszorra, csak hogy a tények pontosan legyenek rögzítve).

Úgy aláz sms-ben, ahogy csak bír, és elutasít mindenfajta kommunikációt (felajánlottam, hogy kimegyek érte, ha elárulja, mikor érkezik Addiszból).

"spare yourself the trouble. there is nothing left to handle"

Mivel érdemeltem ki ezt?? Miért bánt ennyire?

De a legrosszabb, hogy pontosan tudom, hogy miért bánt. Mert el akar idegeníteni magától, azt akarja elérni, hogy gyűlöljem, és inkább utolsó pillanatban elhalasztja a járatát és vissza sem jön, mert annyira fáj neki is.

Mert tudom, hogy szeret, retteg attól, hogy mennyire szeret.

És sosem tudta elhinni, hogy viszontszeretem.

A kurva életbe, mire lassan éppen képes lettem volna kapcsolatban élni. Most megint eltörött minden, de legalábbis minden egész.

"i'll come when i'm ready." hogy basznád meg. mit képzelsz te magadról.

És baszhatom én is, mert nem tudatosítottam benne, hogy igen, mennyire boldoggá tud tenni. Nem hitte el, hogy tud szeretve lenni.


*És akkor itt exkuzálom magam a nyelvezetért. Nem először és nem utoljára fogok trágárságokat a nyelvemre venni.

Labels: sad clown

szinamondta 1/24/2010 09:43:00 PM

0 comments

. . .