Azt akartam csak, hogy inkább az ő bajával foglalkozzunk, hogy ne is foglalkozzunk semmivel, csak feküdjünk, fetrengjünk akár a saját önsajnáltunkban csak néhány percig. Olyan zene szólt, hogy régen G. a Tilosban rákérdezett volna, mikor tartjuk a pengeosztást. Az arca hamuszürke volt, a szavai kimértek. Hívtam, de háromkor már nem vette fel, azt hiszem, ennyi, mert
megöltem éjjel azt az erős,
pimasz, vagány lányt, aki
velük vagyok. egy pillanatra
elengedtem magam és átadtam
a sajnálatának benne a sajátom
mélyre kúszott a zenével
a fájdalom, és sodródtam tovább
vele. halkan mondta, üres
szemekkel. azért morcos most,
mert a barátja megölte magát.
nem az én gondom, de olykor
jobb, ha a másé fájLabels: én, halak, sad clown
0 Comments:
Post a Comment
<< Home