2007/10/30
Olyan nagy szomorúság keletkezett a szívemben egy fél órával ezelőtt, és nem tudom megmondani, hogy miért. Lehet, hogy a zenék miatt, amiket hallgatok, vagy amiatt, amit csinálok. Mármint, nem végeztem ki senkit láncfűrésszel, csak valószínűleg jó ideje nem a helyemen vagyok.
Megvettem a repülőjegyeket karácsonyra, ígyhát majdnem három hetet D. családjával töltünk. Lesz bagel- és burritóevészet, hogy az udonról és a fagyiról ne is beszéljek, meg a tekintélyes méretű leárazásokról. És kiderülhet, hogy a városoknak még mindig van-e illata.
el kéne menni egy olyan helyre, ahol
az én teljesen én vagyok
nem feszenkedek és kertelek
fölösen hanem ténykedésemben
otthon vagyok. teát kapálni
ha van ilyen egyáltalán vagy
nőknek magyarázni mindegy
talán. az aurafotós meg
mondta, hogy a szervezetem már
készen áll. az agyam meg még nem-
vagy az a szívem?
szinamondta 10/30/2007 11:51:00 PM
. . .
2007/10/24
A bicikliügyem folytatódik, és nem lesz egyszerűbb. Az Üllői úti bringaszerelő bácsi épített nekem egy bringát. Pontosabban kettőt is, csak persze lomhaság / elfoglaltság miatt elszalasztottam az elsőt. Meg igazából nem is tetszett annyira, mert fekete volt. Közben egy másik boltban néztem jó kis használt versenyeket 15 ezer körül, de mire a következő héten visszamentem, már azok is elkeltek. Szóval így jártam, de aztán beszéltem újra a bácsival, és másnapra megvolt a szép új (nagyon kevés használt elemből álló), tengerkék bringám.
Harmadnapra pedig leeresztett a hátsó kereke.
Ma visszavittem, a bácsi rakott bele új belsőt, mert az előzőn lett egy lyuk. (Tényleg átmentem némi túl gyorsan ott-termő szilánkon, de téli gumi van Herkulesen!)
Majd ráültem, elindultam és felfedeztem, hogy ver a fék. De addigra már bezárt a bolt.
Ez persze mind csak pitiáner szerencsétlenkedés. Az viszont teljesen megrázott, hogy pénteken elgázoltak egy biciklist a kerékpárúton (amit a járdára festettek). Olyan törékeny minden.
szinamondta 10/24/2007 11:22:00 PM
. . .
2007/10/12
Most is csak azért írok, mert holnap sem lesz időm, és mert holnap lesz egy hete, hogy ellopták a biciklimet. Nem írom azt, hogy ellopták a gyönyörű biciklimet, mert igazából nem hittem egészen eddig, hogy gyönyörű, csak azt, hogy szép a lila-zöld színe, jól mutat a - ráadásul kényelmes - fehér nyereg, és a kerekei viccesen nagymamásak. Egyéniséggel rendelkező bringának tartottam, ami méltán fejezte ki az én egyéniségemet. Kicsit lomha, de jól gyorsul.
Aztán mikor fényes nappal ellopták D.-ék belső udvarából, ahol csak késés miatt hagytam (igen, persze, hogy lelakatolva), és aztán nézegettem más bringákat, rájöttem, hogy nekem AZ a Torino kell. Megláttam UGYANANNAK a Torninonak a hirdetését a neten, és azonnal meg is vettem volna, de már elkelt.
Úgyhogy most haverom, a bácsi az Üllői útról épít nekem egyet, de fekete (nem a bácsi), ezért nem tetszik annyira. Várnom kéne még és körülnézni. Mondjuk azt én sem gondolom komolyan, hogy a szép, nagy betűkkel nyomtatott és a belső udvarban kiragasztott felhívásomra valaki bejelentkezne udvariasan a telefonomon. Úgy kezdődött, hogy "visszavásárolnám".
szinamondta 10/12/2007 12:32:00 AM
. . .
2007/10/03
Most sem fogok sokat írni, mert rohanás van. Megyünk megnézni Sz.ék új lakását. A múlt héten keményen nyomtam, minden este 1 után kerültem ágyba, szombaton reggel is, aztán keltem fél hatkor, hogy a 6.30-as busszal menjek Győrbe, osztálytalálkozóra. Rettenetes volt. Azért nem annyira, de lehangoló azt hallani a tanároktól, hogy mennyire motiválatlanok és buták a mostani diákok (elitgimnázium), és picit riasztó volt szembenézni a vacsoraasztalon az ultrahangos felvételekkel. Mert azok, akik még nem szültek, nemsokára fognak.
Ja, és az osztályteremben az ofő felírta a táblára, hogy miről kell beszélni: iskola, munka, család, hobbi, tervek. Ennek köszönhetően úgy éreztem magam, mint egy állásinterjún, K. jogásznő pedig nem félt ennyire még az államvizsgán sem.
Történtek mások is, aminek egy részéről úgy hallottam, az árnyékomat keresem benne. Fura. Majd talán kinövöm (haha, persze).
szinamondta 10/03/2007 07:54:00 PM
. . .
|
lehet, hogy valami eszedbe jut. akkor
teismondd
. . .
. . .
. . .
ez mind rég volt
|
