A tegnapi legnagyobb flash (lehet, hogy az elmúlt hetekre ez a legjellemzőbb szó, ráadásul még tartani is fogja magát egy darabig): a Szimplakertben valami pesti csávó megszólított, fogalmam sincs, hogy mivel. Tényleg teljesen kiesett, hogy miről beszéltünk abban a három percben, csak arra emlékszem, hogy megkérdezte a skype-nevemet. Amikor pedig elárultam, azonnal vágta, hogy "persze, fahéj és hold". Ez eddig senkinek, elsőre.
Másrészt pedig konstatálom, hogy mégiscsak jobb, ha az ember egy másik ember testén fakad sírva, mint egy kerthelyiség közepén. Az valahogy bizarrabb, ettől pedig jó.
És N. továbbra is nagyon cuki, pl. felsimogatta a farmeromat egy ilyen ruhainasra valamikor a hajnal közepén, alig találtam meg.Labels: én, nyár, tényközlés
0 Comments:
Post a Comment
<< Home