Megtudtam, amit tulajdonképpen ösztönösen tudtam is már, és most csak azt szeretném, hogy akkor ezzel egyszersmindörökre az egész érzelmi-pszichikai fos tűnjön el a lefolyóban mindenestül.

Dana itt azt mondogatja a fülembe folyamatosan, hogy "it doesn't matter. it just does not matter. it doesn't matter at all. you matter."

És valóban, én számítok. De nekem az is számít, hogy hogy lehettem ekkora balek, hogy visszaengedtem, közel és még közelebb és annyira közel, hogy szinte felemésztett, pedig közben, mint utólag közvetítéssel kiderült, már mással ment találkozni a trópusi szigetekre, és minden, minden, amit mondott az utolsó két napomon Szudánban -- ami csakis az enyém kellett volna, hogy legyen --, a pillanat varázsából fakadt pusztán, és semmi, de semmi jelentősége nem volt.

Annak sem, hogy hiányoztam, annak sem, hogy körbe akarná tekerni egyszer a Balatont. Jó vicc.

De tulajdonképpen tényleg nincs jelentősége már.

Sok boldogságot a házasságodhoz, Karma.

(De mennyire szánalmas már ez a brazil szappanopera, unom magam rettenetesen.)

Éljen a jóga, éljen a jövő!

Labels: ahh, én, sad clown, tényközlés

szinamondta 11/16/2011 11:21:00 PM

3 comments

. . .

Now the years have a way to make you forget
That we're still in the same place, no hurry yet
The path we're on is the path we chose
I'll still remember how to keep you close

Van olyan, hogy harag, unalom, bosszúvágy, agyeldobás, meg van egy igény a lezárásra. Egyre erősebb. Csak legyen már valami.

dEUS, j'aime votre musique.

Labels: líra, szép, tényközlés, zene

szinamondta 11/02/2011 01:02:00 AM

0 comments

. . .

let go let go let go let go

i love you i love you i love you i love you

silence silence silence silence

utopia

i miss you like the deserts ..

mushtageen. mushtageen shadeed.

yours truly, pumpkin princess

p.s. you are always there, everywhere. is it you though? or is it me?

Labels: ahh, én, tényközlés, zene

szinamondta 8/24/2011 02:12:00 AM

0 comments

. . .

Mert én voltam a menyasszony, ő pedig a vőlegény. És Wenchinek illata volt és dallama, és nem mertük beismerni, de szerelem volt ez kezdettől fogva. Barátságnak álcáztuk, mert azt hittük, az óv.

Felbukkan újra és újra. Szeret és szeretem.

Aztán eltűnik.

Nincs nap nélküle.

De így mi értelme.

- I love you, however fucked up you are.

- Detto.

És ez már valószínűleg így is marad. Abban reménykedem viszont, hogy jön valaki, aki halványít az emlékeken, ha a helyükbe nem is lép.

Labels: ahh, én, tényközlés

szinamondta 8/12/2011 12:00:00 AM

0 comments

. . .

Thanks for your mail.

I love your name.

And I might love you too.

But this, hopefully?, will change.

Labels: ahh, én, revive, tényközlés

szinamondta 5/08/2011 03:16:00 PM

0 comments

. . .

– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.

Labels: líra, szép, tényközlés

szinamondta 4/07/2010 09:13:00 PM

0 comments

. . .

Körülbelül tizenöt, majdnem húsz év után saját szántamból elmentem templomba vasárnap. M., dél-szudáni, nagyon cuki, ötvenöt körüli munkatársnőm jár, ígyhát meghívattam magam a protestáns istentiszteletre. Pár órával K. érkezése előtt.

Azt hittem, több lesz az átlényegült, afrikai éneklés. Viszont az egyik felolvasott passzus (asszem a Good News Bible-ból) és annak az értelmezése nagyon tetszett.

Arról szólt, hogy mindannyian atléták vagyunk. Ha el akarjuk érni a célt, ha nyerni akarunk, akkor fel kell adni bizonyos dolgokat: nem zabálhatjuk degeszre magunkat a legfinomabb étkekkel, nem henyélhetünk, szigorú időbeosztást kell tartanunk, és imádkoznunk kell.

Az utóbbit nem vonatkoztattam magamra, de a többit igen. Ha nagyon szeretné az ember elérni a célját, akkor küzdenie kell érte és valóban le kell mondani egyről s másról. Na én erre K. esetében (nyilván mire vonatkoztattam az egész példázatot) túl későn jöttem rá.

Mégpedig, hogy igenis kész lennék lemondani az elidegenítő, fájdalmas szabadságvágyam egy részéről. Hogy nem tarthatom folyamatosan önmagamat a középpontban. Hogy simulékonyabbnak kell lennem és keresnem a másik kedvét.

Amikor Dél-Afrikába mentünk, egy kívánsága volt. Hogy szálljunk meg Knysna közelében egy ódon kastélyban, ahol világítás sincs csak gyertyával, és zuhanyozni vödörből lehet. Nem jutottunk el oda. Mert én idővel lebeszéltem róla, mondván, úgysem töltünk a szálláson semennyi időt, csak pénzkidobás volna.

Mint annyit mindent, ezt is annak rendje szerint bánom.

Rájöttem, hogy passzív agresszív vagyok.

Labels: afrika, ahh, én, nők, tényközlés

szinamondta 2/03/2010 07:41:00 PM

2 comments

. . .

Úgy döntöttem, hogy nem megyek ma este sehová. Olyan az ábrázatom, mintha most indult volna ellenem eljárás hatrendbeni emberölésért.

Azt is elhatároztam, hogy nem fogom elkövetni ugyanazt a hibát, mint amikor D.-vel szakítottunk. Nem fogok hallgatni és magamban tartani mindent. Csakhogy sajnos ennek az ellenkezőjét most nemigen tudom tenni, mivel nincs miről beszélni. Még mindig nem látok bele a fejébe, és halvány elképzelésem van csak arról, hogy miért teszi ezt velem. Velünk.

Hiába is várom, hogy visszaérkezzen. Azt is el tudom képzelni, hogy első este egy hotelban száll meg, majd míg én munkában vagyok, bejön a lakásba és összeszedi a holmiját. Bár iszonyatos nagy gerinctelenség volna, nem kizárt.

Közben meg visszaemlékszem, ahogy együtt feküdtünk a teraszomon a szőnyegen, és hirtelen feltűnő, gyilkos görögdinnyékről csevegtünk, meg csíkos denevérekről, amelyek hullócsillagnak tűnnek. Nem értünk egymáshoz soha, bár volt egy olyan pillanat, amire hosszú ideig emlékezni fogok.

Meztelen felsőtesttel feküdt az egyik kanapén, épp felébresztettem -- ami mindig rettentő nehéz folyamat volt -- mondván, ideje aludni. Ahogy ébredezett, kinyújtotta felém az egyik karját. Hatalmas volt a kísértés, hogy abban a pillanatban leüljek mellé és végigsimítsam, a szemébe nézve. Ehelyett ő csak megfogta a csuklómat, nem a kezemet, mert az intimebb lett volna, és felkelt. Aztán együtt befeküdtünk a méretes ágyamba, ő az egyik, én a másik szélén.

Későn kezdtem el kimutatni, hogy számít. És tudom, hogy bosszantotta, hogy másoknak még mindig így mutattam be: my friend, K. Nem hitte el, hogy tervezek vele, annak ellenére, hogy közös, nyári európázást tervezgettünk.

Elmenekült tőlem egy szó nélkül, én pedig hiába szaladtam utána, egy hatalmas üvegajtónak vágódtam neki.

Megkönnyebbülésre vágyom. Hogy beállít és azt mondja, csak tesztelni akarta a reakciómat. Nagyon rossz vicc volna. De azt hiszem, még mindig jobb, mintha ez lenne a valóság.

Labels: én, sad clown, tényközlés

szinamondta 1/22/2010 06:09:00 PM

0 comments

. . .

Az nem lehet, hogy ő most kipakol, gondoltam, hiszen még olyan kevés idő telt el azóta, hogy D. kiköltözött - napokon keresztül, egy-egy apró darabot lassan kiszakítva az életünkből.

A legelbaszottab a helyzetben az, hogy fogalmam sincs, mi zajlik. Etiópiába ment szabadságra, és voltak apróbb jelek, hogy valami nem stimmel, például rámtette a telefont, de arra nem számítottam, hogy egyszercsak közli, nem érdemes ezt tovább nyújtani, ő ezt most berekeszti. Esemesben!! Ki az az éretlen vadparaszt, aki sms-ben szakít?



Azóta pedig nem veszi fel a telefont, rettenetesen száraz sms-ben válaszol olykor, de csak annyit, hogy jó, élőben is közölheti majd, de attól még a szakítás érvényes.

Nem tudom, mi boríthatta fel amúgy is viharos kapcsolatunkat. Azt is megírtam neki, hogy tán megriasztották az elkötelezettségem (amire rég várt) jelei. Elmentem hozzá két hete Darfúrba, hogy lássam, hogyan él (elég rettenetesen), és boldog voltam annyival, hogy csak ültünk és beszélgettünk két napon át.

Aztán mielőtt elutazott, sajnos összezördültünk valami fasságon, és húztuk egymás agyát. Valószínűleg ez lehetett az. Hogy folyvást görgette az agyában, hogy márpedig én egyszer el fogom őt hagyni.

Amit mellesleg nem terveztem. De így, hogy ennyire semmibe vesz és treats me like shit, nem nagyon van más opcióm. Illetve ő tette meg velem.

Haragon és tehetetlenségen kívül még azt érzem, hogy jól be lettem szopatva. Nomen est omen, visszajön minden, ami körbemegy, K. mint karma, visszakapom jól az összes fejfájást, amit előző kapcsolatokban okoztam. A féltékenykedéseket Daniellel, a civódásokat, a hangos ordítozást, amikor otthagytam a mosdóban részegen a földön heverni. Olyasmiket, amikre visszatekintve elönt a megbánás.

De egy kapcsolat a kommunikációra épül. És ő most hallgat.

Aztán mire épp leromboltam a falaimat hogy beengedjem őt, kezdhetem elölről az építkezést. Attól tartok viszont, hogy a technika és az alapanyagok tökéletesedésével a fal egyre vastagabbá, szilárdabbá és áthághatatlanabbá válik.

Labels: én, ideg, sad clown, tényközlés

szinamondta 1/20/2010 09:21:00 PM

0 comments

. . .

Elolvasgattam 2008 nyarát. Helyenként hatalmasakat röhögtem és megállaptottam, hogy kurvajól nyomtam, viszont az összes nyűg, amit most érzek (2008 októberétől) az akkori flegmaságból és keménységből származik.

Hiába hittem azt, hogy túl vagyok mindazon a fájdalmon, amit D-vel okoztunk magunknak, naívság volt a részemről. A gond az, hogy mindent az agyam láthatatlan, teljesen elsötétített sarkába söpörtem anélkül, hogy kezdtem volna valamit a sérülésemmel.

És persze ebből következik a kérdés, hogy mennyire tisztességes vajon együtt lenni K-vel (igen, most akkor járunk, már egy ideje). Ő nagyon komolyan gondolja, és én is irtóra szeretek vele lenni, de.

Nem spanyol viasz, de a legnyálasabb közhelyekben valódi igazság rejlik.
Nem tudom, hogy tudok-e újra úgy szeretni. És vajon akarok-e.

Végigolvasva azt a nyarat pedig megértem kicsit, hogy mi lehet az, amitől K tart, mikor rám néz. Egy olyan nőt lát időről-időre, aki olyanná akart válni belülről, mint a Dior őszi/téli kollekciója. Azt hiszem, vállon veregethetem magam. Kemény, bizalmat szűken mérő, flegma, ugyanakkor rettentően nyitott és továbbléni képes nő lettem.

Talán jobb, ha az is maradok, hogy minél kevesebb sérüléssel ússza meg az emberiség. Ami nyilván magával vonja a magányt. Abból pedig aztán eleget látok magam körül.

Hiányzik D. Lehet, hogy nagyrészt csak nosztalgia. De kimondtam most magamnak, hogy volt egy csodálatos életünk. Csodálatos életünk volt.

És igen, persze. Hiányzott a szinamond. Hiányoztam én? Szinte biztos, hogy már más vagyok.

Labels: én, lira, nyár, sad clown, tényközlés

szinamondta 11/14/2009 11:45:00 PM

3 comments

. . .

És akkor most járunk?

Nem. Csak egy kicsit jobban kedveljük egymást, mint kéne.

Labels: jolly jean, szép, tényközlés

szinamondta 7/05/2009 04:41:00 PM

4 comments

. . .

Azért akadnak itt is nehezebb pillanatok.



De csak azért, hogy ne legyen minden olyan rózsás.

Come crashing in / Into my little world

Labels: halak, sad clown, tényközlés

szinamondta 6/20/2009 02:13:00 PM

0 comments

. . .

Úgy két napja az az érzés fogalmazódott meg bennem, hogy szeretem az életemet. Mármint ezt biztos nem most gondoltam először, de ilyen konkrétan mostanában manifesztálódott.

Ha egyszerűen kéne leírnom, azt is mondhatnám, hogy boldog vagyok.

És hogy ezt az állítást alátámasszam, a következő érveket tudom felhozni.

- Amikor kiszálltam az autómból (nem a sajátom, hanem osztoznunk kell rajta) és átléptem egy 45 fokos homokkupacon a házunk előtt, azt éreztem, hogy itthon vagyok.

- Képes vagyok autót vezetni az őrült szudániak között egy ötmilliós fővárosban. Ablak lehúz, rádió bekapcs, vinnyogó arab zene felcsendül, állomást vált, vinnyogó ima felcsendül, állomást vált... És odatalálok helyekre, még ha néha hosszú időbe telik is.

- Szeretem a munkámat. Komoly. És ez az én szememben rohadt nagy szó!

- Van körülöttem egy csodálatos, fun, megbízható, érdekes, intelligens és mókás közösség. És tudom, hogy van legalább két ember, akik tűzbe tennék értem a kezüket, és én is tűzbe tenném értük a sajátomat. Ha pedig nem látom N-t három napig, akkor már hiányzik, pedig minden nap beszélünk.

- Folyton süt a nap. Oké, néha nem látszik a várost belepő sivatagtól, de akkor is. És meleg van, olyannyira, hogy ismerem az érzést, amikor az embernek izzad a szemhéja. Nem érdemes törölgetni.

- Lassanként belelátok egy iszonyú bonyolult kultúrába. Emellett pedig számos másikba is, mert van lehetőségem utazni. Ráadásul egy olyan kontinensen, ami gyerekkorom óta vonzott.

- Megvalósítottam egy álmot. Igaz, hogy nem pont úgy, ahogy elképzeltem, de elég közel van hozzá. És tudom, hogy amit most csinálok, az egy lépés afelé, amit valóban csinálni szeretnék.

- Lehetőségem van sportolni minden nap. És egyszer egy héten úszom. Plusz masszázsra is tudok menni.

- Igaz, hogy nincs színház, kiállítás és mozi meg kocsmák, de majd' minden héten van egy buli, ahol az ember megőrülhet. A szó jó értelmében.

- Van valaki, aki érdekel, és én is érdeklem. Olyannyira, hogy be is fosok a gondolattól, hogy ez jóval több mint barátság.

- Tulajdonképpen mindenem megvan, ami kell. Néha szeretném hasznosabbnak érezni magamat, de lassanként teszek lépéseket ez irányban is.

- Tudom, hogy van egy másik otthonom, ahová bármikor hazamehetek.

Azt hiszem, elég sok pozitívumot sikerült felsorakoztatnom. Arról, hogy néha megijedek és összezavarodok, most lényegtelen írni.

Mert ez a poszt arról szól, hogy szeretem az életemet, al hamdel'Allah.

Labels: afrika, én, jolly jean, tényközlés

szinamondta 6/12/2009 06:56:00 PM

1 comments

. . .

A zöldségpiacra készülődve ezt az sms-t kapom reggel a legkedvesebb barátomtól.

"30 min pls? Need to shit n shwer. Muah!"

Ennél viccesebben nem is indulhatna a nap, kivéve talán, amikor K.-t egy "oyy!" felkiáltással parancsoltam vissza a szobába.

Muah. Shit. Oyy. Shower. Máris elképesztő a meleg.

Labels: ahh, jolly jean, tényközlés

szinamondta 5/29/2009 08:49:00 AM

0 comments

. . .

Can I get cheezy on you? ... I'll miss you more than noodles.

Labels: jolly jean, szép, tényközlés

szinamondta 5/25/2009 09:39:00 PM

0 comments

. . .

Aggaszt még mindig kicsit, hogy úgy három kilóval nehezebb vagyok, mint a nyáron, és kerekebb a fejem. (Szombaton a tanzán ördög azt mondta, hogy ne mosolyogjak, mert akkor gyönyörű vagyok. wtf)

Viszont: olyan lazán megcsinálom a jóga-fejenállást fal nélkül, mintha valójában pillekönnyű testtel rendelkeznék.

A dolgok valahol kiegyenlítődnek, nem?

És csak hármat kell aludni Adisz Abebáig. Dzsa, rasztafaráj.

Labels: afrika, én, jolly jean, tényközlés

szinamondta 4/14/2009 10:07:00 AM

3 comments

. . .

Van olyan, arra kellett rádöbbennem, amikor az embernek bele kell törődnie a helyzetbe. Konkrétan, fanyalogtam azon, hogy latin buli lesz este. Ahová ráadásul nem vihetek haverokat, mert már így is túl sok a vendég.

Ígyhát az aerobik után hazajöttem, tébláboltam, majd bekapcsoltam a Duna tévét, ahol A Lumnitzer nővérek ment. Ledőltem, miután pár semleges sms-t bonyolítottam, és elrötyögtem a filmen.

Közben persze megeresztettem pár telefont, hogy érdeklődjek a buliról, de semmi válasz. Majd egy sms, hogy csak salsa megy. Eddigre vége is lett a filmnek, javasoltam, hogy akkor igyunk egy dzsúzt.

Hát azóta is itt tartunk, stranded home on a Thursday night. Rohadt meleg van idebenn, kimentem az erkélyre elszívni egy Mayát, de közben szereztem három szúnyogcsípést vagy négyet, így letettem arról a pompás gondolatról, hogy ma este polifómon fogok kint aludni.

Hallgattam a pálmák neszezését, figyeltem az állandó fényeket (milyen szoba lehet az, ahol mindig ég a villany?) a szemetes, poros utcácskán, megfigyeltem közelebbről a félig lapos kosárlabdát, ami egyik délután szokatlan módon ott termett az erkélyemen, és elgondolkoztam, hogy akkor most mi van.

Mi van. Mi lesz?

Ilyen ez. Néha jó volna csak úgy együtt lenni.

Labels: afrika, ahh, én, tényközlés

szinamondta 4/10/2009 12:00:00 AM

0 comments

. . .

Nevezzenek intoleránsnak és szűklátókörűnek, de akkor sem tudom megérteni, ha a munkát (amely egyre sürgetőbb) az ima ideje határozza meg.

Azt meg undorítónak tartom, hogy a munkahelyi mosdóban mosnak lábat meg orrot minden ima előtt.

Ilyen tuskó vagyok.

Labels: afrika, ideg, tényközlés

szinamondta 3/19/2009 12:25:00 PM

0 comments

. . .

A legviccesebb történés ma, hogy a fb-on megcsináltam egy tesztet, ami arra irányult, hogy hol kell élnie az embernek.

És mi jött ki?

You belong in Africa, where everything is wild. You're someone who wants to get away from the material world. Maybe you're someone who likes to help the people there , or maybe you just want to be somewhere where the sun shines all the time and where the people are still down to earth and always have a smile on their faces. You don't mind the danger of wild animals, you want an adventurous life.

Na jó, lehet, hogy kicsit csaltam, amikor azt válaszoltam, hogy a kalandot és a veszélyt keresem...

Labels: afrika, jolly jean, tényközlés

szinamondta 3/16/2009 04:37:00 PM

3 comments

. . .

A ma esti összejövetelen megint a "honnan jöttél, kitalálom"-játékot játszottuk. Nem haladtak semerre a férfiak. Európa megvolt, de a skandináv beütés megmaradt. Végül, miután elárultam a hazámat, nekem kellett kitalálnom, hogy hova valósiak a profi vízipipás arabok.

Az első gondolatom Palesztína volt, de elhessegettem.

A második Líbia, de nem jött be. Aztán tippeltem még Irakot, Kuvaitot és talán Marokkót is.

Hát pedig palesztinok voltak mind a ketten, ráadásul Gázából.

Mindez azután derült ki, hogy azon tréfálkoztam, az orromra nézve nem mondaná azt, hogy szír vagyok. "You wouldn't say Jewish, would you?" "Jewish is not a nationality," mondta, és igaza volt.

Aztán másfél órán keresztül irodalomról meg médiáról beszélgettünk. És végül M., aki a BBC-nek dolgozik, megkérdezte, hogy mit gondolok a közel-keleti konfliktusról.

Bevallottam, hogy nem merek állást foglalni, mert nem tudok róla eleget. Egyáltalán.

Aztán kicsivel később a másikuk ilyet szól, hogy eddig nem merte megkérdezni, de jártam-e Izraelben. Igen, feleltem, több, mint tíz éve. És ő vajon milyen gyakran megy haza?

Se ki, se be, mondta. Nem tud hazalátogatni.

"This is not right," mondtam. És ebben maradtunk.

Olyan sok dolog nem fair. De az én életem mégiscsak remek.

Az én életem remek.

Labels: afrika, sad clown, tényközlés

szinamondta 2/07/2009 01:00:00 AM

2 comments

. . .