A szomorúságon és önmarcangoláson túl van ez már, jelenleg a csalódottság hágott a tetőfokára. Kezdi elérni a célját, nevezetesen, hogy gyűlöljem.

Hogy miért, azt máig nem tudom.

De kezdem gyűlölni. Azért, amiért egy imádnivaló, törődő, szexi, intelligens, olvasott, vicces, gondoskodó és türelmes emberből egy idegbeteg, érzéketlen, kegyetlen és végtelenül rideg, érzelemmentes überfasszá változott.

A két hét "gondolkodási idő" letelte előtt egy nappal (miután múlt héten egy szép emailben megírtam neki, hogy tudom, hogy tudok többet adni, és az eddigieknél mi sokkal jobbat érdemlünk) felhívtam.

Nem vette fel.

Még egyszer hívtam két óra múlva. Azt sem vette fel.

Erre írtam neki egy sms-t, hogy legyen szíves, még ma hívjon fel, mert fontos.

Semmi válasz az ég világon. Ehelyett a fb-os képét, ami nálunk készült az erkélyen, lecserélte egy majoméra, amit feltehetően az elmúlt hétvégén készített, amikor Entebbében itta szét az agyát.

Are you sure you want to remove contact to k. p.?

Yes.

Levegő kifúj, akkor most továbblépünk.

(Yeah right. Kibaszottul nincs lezárva ez, hogyan lehetnék más, mint zombi?)

Mivel érdemeltem ezt ki, kérdezné mellét verve az önsajnáló nő, miközben fekete szempillafesték csorog szanaszét a képén. Nekem már nem folyik, de a kérdés nem olyan légből kapott.

Labels: én, fuckup, ideg

szinamondta 2/14/2010 09:24:00 PM

3 comments

. . .

Az nem lehet, hogy ő most kipakol, gondoltam, hiszen még olyan kevés idő telt el azóta, hogy D. kiköltözött - napokon keresztül, egy-egy apró darabot lassan kiszakítva az életünkből.

A legelbaszottab a helyzetben az, hogy fogalmam sincs, mi zajlik. Etiópiába ment szabadságra, és voltak apróbb jelek, hogy valami nem stimmel, például rámtette a telefont, de arra nem számítottam, hogy egyszercsak közli, nem érdemes ezt tovább nyújtani, ő ezt most berekeszti. Esemesben!! Ki az az éretlen vadparaszt, aki sms-ben szakít?



Azóta pedig nem veszi fel a telefont, rettenetesen száraz sms-ben válaszol olykor, de csak annyit, hogy jó, élőben is közölheti majd, de attól még a szakítás érvényes.

Nem tudom, mi boríthatta fel amúgy is viharos kapcsolatunkat. Azt is megírtam neki, hogy tán megriasztották az elkötelezettségem (amire rég várt) jelei. Elmentem hozzá két hete Darfúrba, hogy lássam, hogyan él (elég rettenetesen), és boldog voltam annyival, hogy csak ültünk és beszélgettünk két napon át.

Aztán mielőtt elutazott, sajnos összezördültünk valami fasságon, és húztuk egymás agyát. Valószínűleg ez lehetett az. Hogy folyvást görgette az agyában, hogy márpedig én egyszer el fogom őt hagyni.

Amit mellesleg nem terveztem. De így, hogy ennyire semmibe vesz és treats me like shit, nem nagyon van más opcióm. Illetve ő tette meg velem.

Haragon és tehetetlenségen kívül még azt érzem, hogy jól be lettem szopatva. Nomen est omen, visszajön minden, ami körbemegy, K. mint karma, visszakapom jól az összes fejfájást, amit előző kapcsolatokban okoztam. A féltékenykedéseket Daniellel, a civódásokat, a hangos ordítozást, amikor otthagytam a mosdóban részegen a földön heverni. Olyasmiket, amikre visszatekintve elönt a megbánás.

De egy kapcsolat a kommunikációra épül. És ő most hallgat.

Aztán mire épp leromboltam a falaimat hogy beengedjem őt, kezdhetem elölről az építkezést. Attól tartok viszont, hogy a technika és az alapanyagok tökéletesedésével a fal egyre vastagabbá, szilárdabbá és áthághatatlanabbá válik.

Labels: én, ideg, sad clown, tényközlés

szinamondta 1/20/2010 09:21:00 PM

0 comments

. . .

Nevezzenek intoleránsnak és szűklátókörűnek, de akkor sem tudom megérteni, ha a munkát (amely egyre sürgetőbb) az ima ideje határozza meg.

Azt meg undorítónak tartom, hogy a munkahelyi mosdóban mosnak lábat meg orrot minden ima előtt.

Ilyen tuskó vagyok.

Labels: afrika, ideg, tényközlés

szinamondta 3/19/2009 12:25:00 PM

0 comments

. . .

Az egész hét (és már csak egy nap van hátra belőle) ki lett dobva az ablakon.

Összességében nem mondhatnám, hogy virul a fejem, és ennek több oka is van. Az egyik, hogy a lakótársam hazaköltözik, és a megkérdezésem nélkül beköltözteti az egyik barátnőjét, akire ha ránézek, a maradék életkedvem is elmegy. Ráadásul minimum kétszer annyi idős, mint én.

Úgyhogy költözöm. Drágáért, viszont lesz terasz a szobámhoz.

A másik, hogy írtam egy tök jó cikket sok-sok órás energiabefektetéssel és nem kevés munkával, a szudáni sajtószabadságról. De mivel elég szenzitív a téma, hiszen masszív cenzúra van érvényben, a többszöri cincálás után a főfőnökök az utolsó pillanatban úgy szétbarmolták a cikk szerkezetét, hogy az siralom.

Unalmas lett, mint olvasó a második bekezdés közepén félredonám, és az üteme teljesen megtörött. Mindezt miért? Hogy elvegyék a cikk állításainak az élét.

Simply to cover our ass.

Harmadsorban a büszkeségem is meg van sértve személyes fronton. De túlleszek rajta.

I need a break. Lehetőség szerint Ugandában, bár a barim már nincs ott.

Labels: ahh, ideg, sad clown, tényközlés

szinamondta 1/28/2009 01:58:00 PM

0 comments

. . .

Túl vagyok életem eddigi legfrusztrálóbb interjúján. Kb. 25 órát beleöltem egy olyan cuccba, amit aztán az interjúalany (egy fejes kolléga) megfogott, szétszabdalt, átírt, majd a telefonbeszélgetést - melynek során megpróbáltam jobb belátásra bírni - azzal fejezte be, hogy "I am the political guy here".

Én pedig ezt úgy kommentáltam a kisfőnökömnek, hogy "Mekkora egy seggfej, nem tudok mást mondani rá."

Mindezt egy olyan környezetben, ahol még az "azt a kiskésit neki" káromkodás angol formáját (amit ugyan nehézkes volna megtalálni) sem ejtik ki az emberek a szájukon.

Kicsit elkámpicsorodtam. De most hazamegyek olasz és mexikói vendégeimhez, és jól betépünk bekajálunk.

Labels: ideg, sad clown, tényközlés

szinamondta 1/18/2009 04:06:00 PM

0 comments

. . .

Egyébként pedig tud valaki ajánlani egy ráncosító krémet? Vagy elég, ha kifekszem délben a napra?

Vasárnap éjjel egy román faszi azt mondta, hogy úgy nézek ki, mint egy gyerek, de maximum 18-nak. Másnap viszont azt hittem, hogy eldobom az agyamat. Ahogy jöttem ki az irodából, egy vadidegen odakiabált öt méterről, vigyorral az arcán:

"You are too young for mission!"

Pedig egy ideje már huszonkilencnek mondom magam, noha csak márciusban töltöm be. Dzsízöszkrájszt, 29.

Labels: én, ideg, tényközlés

szinamondta 1/06/2009 06:59:00 PM

4 comments

. . .

Visszapofáztam a főnökömnek. Nem a kicsinek, mert ő szabin van, meg neki különben sem pofáznék vissza, hanem a nagynak, aki egy hájfejű fasz egy hájfejű feleséggel és egy nagyszemű gyerekkel, akiből pár év múlva valószínűleg hájfejű lesz.

Azért volt, mert írtam egy cikket az FGM-ről (női nemi csonkítás), amire ráadásul valamennyire büszke is voltam. És épp befejeztük volna a végső javításokat a magazinon (jesszus, hány embernek kell láttamoznia), amikor bejött a szobánkba és rögtön elővett engem. Naná, hogy kihúzta az egész bekezdést, ami az FGM III-as, Szudánban leggyakoribb és legeslegdurvább formáját írja le. Azért, mert szerepelnek benne a csikló, a kivágás, az összeöltés és az apró lyuk kifejezések.

És ilyet szólt, mikor jeleztem, hogy senki nem fogja érteni, mi az az infibuláció, hogy MAJD MEGGUGLIZZÁK! Ez ám az újságírás, kérem.

Nem, nem akarok muzulmán országban élni túlságosan hosszú ideig.
Ezért sem aggódom annyira, ha visszapofázok a főnökömnek.

Labels: afrika, ideg, nők, tényközlés

szinamondta 12/21/2008 05:15:00 PM

1 comments

. . .

Azt hittem, hogy van a városban egy darab jóbarátom, aki nem akar megdugni.

Rosszul hittem.

Eléggé frusztrál.

Labels: ideg, sad clown, tényközlés

szinamondta 11/28/2008 11:45:00 AM

2 comments

. . .

Szart és savat. Ilyen ez. Már ki sem akadok rajta (de), körülnézek inkább máshol.

Labels: budapest, ideg, sad clown

szinamondta 9/29/2008 07:24:00 PM

0 comments

. . .

Tegnap eltulajdonították a fasza kis mobiltelefonomat az Instant nevű, übertrendi hely megnyitóján. Volt benne olyan 180+ telefonszám meg minimum 20, elég fontos sms.

Először arra gondoltam, elátkozom azt is, aki beletúrt a táskám zsebébe. Aztán arra, hogy ez csak egy mobiltelefon. Pótolható.

A dugig tömött hely közepén, csinos svéd lányok és egy ’80-as évekből itt felejtett, lekerekített sarkú, négyzet alakú asztalka között táncoltam. A svéd lányoktól egy magyar fiú állítólag megkérdezte, hogy én fizetett attrakció vagyok-e. Egyébként rátapintott, mert örökké titkos vágyálmom volt, hogy egyszer majd egy bulin felfedeznek.

Egy másik titkos vágyam pedig egyszercsak megjelent, és a táncolás-csevegés közben olyanokat mondott, amitől aztán kenyérre tudott volna kenni. De csöppet sem kent, épp csak úgy csinált, mintha kitenné a teavajat az asztalra, hogy mire a pirítós elkészül, meglágyuljon kicsit.

Egyébként meg szemét voltam N.-nel, és kértem tőle egy csupítót az új helyen. Megérdemeltem talán, hogy még csak a szemembe se nézett. Bár, it takes two to tango.

Labels: ahh, budapest, ideg, jolly jean

szinamondta 9/21/2008 01:58:00 AM

0 comments

. . .

Csak ingatlanügynökökkel ne kezdjen az ember, különösen ne az Otthon Centrummal. Holnap foglalóztunk volna le egy lakást a feltörekvő VIII. kerületben, a Corvin sétány közelében, erre ma eladták ugyanazt másnak, holott mi voltunk az elsők.

Ha értenék az átkozáshoz, valami olyasmit mondanék, hogy "rohadjon ki a szíved! egye meg a varjú a fiad máját! szálljon beléd a galandféreg és egész életedben csavarja a beleidet! rothadjál dohos, penészes kalyibában, amíg a csótányok szét nem marják a csontjaidat".

Vagy valami nagyon hasonlót.

Labels: budapest, ideg, tényközlés

szinamondta 9/10/2008 05:01:00 PM

0 comments

. . .

Hát jól eltűntem. Valójában azért, mert nem tudtam felocsúdni a szombati gyb-buli utáni kertemes rázás közben megismert cukifiú megrothadásából. Ilyen hosszú és ilyen értelmetlen mondatot is régen írtam le. A lényeg, hogy miközben csillapíthatatlanul, mezítláb táncoltam éjjel 1-től 4-ig a fapadlón olyan számokra, mint a Born Slippy és az R.e.s.p.e.c.t, egy helyes fiú - aki, N.B. a szüleivel bulizott - rámcsevegett. "Azt figyeltem, milyen jól táncolsz, aztán ránéztem a lábadra, és megállapítottam, hogy biztosan a feketelábúak törzséből származol." Nem nagyon bocsátkoztam eszmecserébe vele, csak röhögcséltünk kicsit, kiderült, hogy kellékes színházban, szégyellős a táncban, és pont 5 nappal idősebb nálam. Valamelyest vonzó volt, cuki, roma és iszonyatosan halak. Mint én.

Aztán olyan bókokat mondott, hogy tünemény vagyok, akitől ő zavarba jön, és mindig visszaült a napozóágyakra, én meg visszazúztam a parkettre. És végül a többiek felhívták a figyelmét, mikor már nekik áradozott, hogy még nem utaztam el, még itt vagyok. Erre még gyengédebben bókolt, és hogy milyen jó lenne még velem itt összefutni, dehát én egy újságíró vagyok, ő meg csak egy kellékes. Azért elkértem a számát, mert egyre szimpatikusabb volt (a sajátomat azért nem adtam volna meg). Meg a mosolya is bizdergált.

Másnap megnéztem a wiwes adatlapját, és majdnem eldobtam az egeret. Iszonyat alpári stílusban írt félmondatokat, és az a kép, jujj, gusztustalanság! Ennyit a romantikus lelkekről.

Aztán a felépülésre szánt napokban megállapítottam, hogy tényleg, milyen szép is Győr, és elolvastam azt a mintegy kétszáz oldalt, amit végre méltóztatott elküldeni az ENSZ a felvételi procedúra első lépéseként. Hurrá, hurrá. Nem kezdek befosni.

Labels: halak, ideg, tényközlés

szinamondta 9/10/2008 12:13:00 AM

0 comments

. . .

Hajnali háromnegyed három van, de ez nekem túl korai. Nem tudok én még elaludni ilyenkor, tekintve az egész nyarat.

Itt van nálam csodálatos Kabóca és Sz., gimnazista pajtások. Főztem finomat, aztán pedig igyekeztem megmutatni a városból azt, amit én szeretek. Jártunk hát 3-4 helyen, melyek közül az új Mumus volt az, amely említésre méltó. Igazi hetedik kerületi bérházi hangulat, egy árva, zöldlombú fával a közepén. Egyszercsak felbukkant a kutya és a gazdája is, de egy odaintésnél barátibb nem történt. Nem is fog már.

Majd _szinte csodával határos módon_ sikerült melegszendvicset szereznünk a Szimplakertben, és a Jelen érintésével, ahol tudtam, hogy Albert ott lesz és N. jégcsapként viszonyul, meglátogattuk a Corvintetőt. Itt pedig elszállt az agyam, durván.

Négy helyi menő fasz azzal osztott egy egyszálmagában lévő külföldit, hogy csakis magyarul beszéltek hozzá, és beszóltak, hogy ha már itt él, tanulja meg a nyelvet. Az a tipikus "kiskakas a szemétdombon"-jelleg valósult meg, magas lóról beszéltek, míg valaki egy fél rúgással le nem taszította őket a trónról. Nos, az én agyamat felhúzta a szűklátókörűségük és az üres arroganciájuk annyira, hogy beszóljak nekik. Mit szólnál hozzá, ha Franciaországban csak franciául, Spanyolországban csak spanyolul beszélnének hozzád, kérdeztem. Mire ők, hogy miért, ha én külföldre megyek, magyarul válaszolnak? És jártam-e egyáltalán külföldön? Erre mondom, hogy igen, persze, és látom, hogy a távolabb álló csávó a mimikámat utánozza fejrángatós stílusban (amit nemtom, honnan, de talán a latino barátaimtól felvettem). Gondoltam, nem érdemes ezeknek kifejtenem, hogy hol éltem már életemben, elég annyi, hogy több időt töltöttem külföldön. Mire a főkolompos: "hol, Romániában?" Sajnos az ily mértékű beszűkült fasságra csak azt tudtam reagálni, hogy nyalja ki a seggemet, majd kidohogtam magam a többieknek. Ilyenkor valóban szégyellem a külföldi előtt, hogy ez Magyarország, ezek a magyarok.

Most pedig végre esik. Pedig azt hittem, már este nyolctól olyan szél- és jégvihar lesz, hogy meg sem tudunk moccanni.

Ma mondtam D.-nek, hogy hiányzik. És aligha hazudtam.

Labels: budapest, ideg, tényközlés

szinamondta 8/09/2008 02:42:00 AM

1 comments

. . .

Úgy tűnik, hogy megy a nemzetközi huzavona. Most olvasom, hogy Dél-Afrika és pár másik ország azt akarja elérni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonja vissza az el-Besír elleni letartóztatási kérelmet még legalább egy évre. Ezzel is húzni akarják az időt az UNAMID számára, mondván, "adjunk esélyt a békének Dárfúrban". Nem tudom, hogy ezzel tényleg el lehet-e érni valamit, különösen, hogy Anglia, USA és Franciaország nem akarja az UNAMID megbízatásának meghosszabbítása feltételéül (te jó ég, ezt tényleg leírtam) szabni a puhapöcsködést.

Na, ENSZ, szedd össze magad, oszt tudasd, hogy mi van.

Labels: ideg, tényközlés

szinamondta 7/30/2008 12:15:00 AM

1 comments

. . .

A lányok is rosszak. Rosszak.
Leflörtölik a másik lányok kezéről az új pasit, aki ráadásul a legszexibb a helyen.
Szerencsére nem az enyémről, mert felpofoztam volna a ribancot. Pedig csaknem azt hittem, újra barátok leszünk öt év után.

Labels: ideg, nyár

szinamondta 7/20/2008 12:45:00 PM

1 comments

. . .

A családi, füredi napozás végén a viszonylag nag dugóban hazafelé olyan büszke lettem a húgomra. A piros lámpánál kipattant a sofőrülésből, hogy ő akkor most odamegy az előttünk álló kocsihoz és kábé kirángatja belőle a sofőrt. A nő ugyanis amellett, hogy telefonálva cigarettázott, és véletlenül sem engedett be minket, lazán kihajítota az ablakán az elvégzett csikket. "Elnézést, ez közterület, és a csikknek nem itt a helye, hanem a hamutartóban. Amúgy pedig köszönöm, hogy nem engedett be, pedig feltartottam vele egy egész kocsisort" - közölte vele a lehúzott ablakon keresztül, visszafojtott, zúzó dühvel. Go, girl.

Amúgy pedig Almádiban, a mólón megszállt valami teljes béke. Mind a négyen hajítottunk a vízbe egy-egy szál kis, fehér virágot. A nagymamám pedig apró, kis halak képében válaszolt, hárman is kiugrottak apró ficánkolással üdvözölni minket. Mikor hazaértünk Győrbe a hatalmas vihar után a letépett ágakkal kirakott úton, kettős szivárvány fogadott a ház fölött. Nagyon hiányzik mindig, de különösen mostanában.

Labels: ideg, nyár, öko, szép

szinamondta 7/13/2008 11:02:00 PM

0 comments

. . .

Akkor is odamentem hozzá, holott szemmel láthatóan csajjal volt, de kicsit talán alázni akartam. Elmeséltem neki Szudánt, és nem tudom, honnan jött, de ilyeneket mondott, hogy nem akar faszságokat beszélni, de csomót gondol rám, és egy pár perc múlva azt is közölte, hogy azt nézte, ahogy épp valami narancssárga pólós csávóval táncolok. Nos, ez eléggé meglep, mert a narancssárga csávót ma láttam először, és cseppet sem vonz.

Más viszont igen. És teljes mértékben kiábrándultam ma ismét a férfi fajból, amelynek nem számít egy hivatalos kötelék, még a leg-aranyabb példányok is beáldozzák a hűséget a pillanatnak. Fuck men, man.

Labels: ideg, tényközlés

szinamondta 7/10/2008 02:43:00 AM

0 comments

. . .

Másfél hét után eljuttatott hozzám egy háromoldalas levelet.
Nem lehet rá válaszolni, nincs mit mondani.
How did it even occur to you that you can just fade out a four years long relationship? And then be the ultimate weasel about the whole shit?

Éreztem, hogy ha elmegyünk meghallgatni a Harcsa Veronikát a Gödörbe, ott lesz.
Az első ember, akit Sügi meglátott, ő volt.

Köszönés nélkül mentem el a háta mögött.
Nem lehet ezt máshogy. I guess love comes and goes, y'all.

Labels: ideg, nyár, zene

szinamondta 7/03/2008 01:49:00 AM

1 comments

. . .