Ezt nevezem én az igazi nőnek. Néhány napja leginkább Jaguar Wright What If című számával tudom jellemezni a létezésemet. Viszont ma reggel megtetszett a Free.



You act like you wanna be free.
Igen, az kéne. Szabadság.

Közben meg elgondolkodtat, hogy miért kívántam két hete a tejbedarát, majd készítettem is el szójatejjel, kakaóporral a tetején, mint régen anyukám uzsonnára.

Meg hogy pamutnál miért futott át az agyamon, hogy tulajdonképpen én is megcsinálhatnám ezt, a saját kis budapesti életemet a saját kis lakásomban, amit úgy rendeznék be, ahogy akarok.

Meg persze elképzelem, mikor Annával sétálunk kirakatok között, hogy de szép is lenne egy lila cipő őszre.

Örökre átkoznám magam, ha visszakoznék.

Labels: én, tényközlés, video, zene, zizi

szinamondta 10/05/2008 10:10:00 AM

1 comments

. . .