szinamond

2004/07/31
It's not goodbye. It's only so long.

Olyan nehéz bármit is írni. Mert tele vagyok érzelmekkel, de talán túl sok ahhoz, hogy bet?kre váltsam át ?ket. Egy dolog lebeg a szemem el?tt, és az az, hogy három hónap nem olyan hosszú id?.

Három hónap annyi, mint tanév kezdetét?l eljutni vizsgaid?szakig, mint karácsonytól a szülinapomig, mint húsvéttól a cseresznyeszezonig, vagy mint a szilvapitét?l az els? igazán ködös reggelig. Ennyi id? csak, amíg újra láthatom Dent, mármint, ha minden jól megy. Csak meg kell firkantanom a szakdolgozatomat, és vennem egy repül?jegyet Japánba. Alig várom.

De persze kezdek besózódni a hazamenetel miatt is. Nem tudom, vajon ez a hátralev? egy hónap irtózat lassan fog-e eltelni, vagy talán gyorsabban, ha a munkára meg ilyesmikre koncentrálok. Nem lesznek sajnos kalandos hétvégék Den nélkül, de vár rám még két kreatív kurzus a work centerben. Aztán irány haza! Basszus, egy év kurvasok id?, ha jól belegondolok. És ennyi telt el, mióta utoljára láttam anyukámat, meg Soogikát meg nagymamámat. Lehet, hogy meg sem ismernek majd. :) Érdekes, egyre gyakrabban ugranak be képek otthonról, a kert, a Baross út, szilva, nyamm, alma, nyamm, unalom a házban, hát, lesz az is. Ráadásul B'ba írt, hogy augusztus végén kiköltözik a barátjához Hollandiába. Erre én azt mondom, hurrá, örülök, hogy egymáséi, ugyanakkor milyenmá, hogy mindenhol vannak barátaim a földön, de vajon milyen gyakran fogom látni ?ket?

És megint csak Den van a fejemben, hogy nem tudom leírni az édességét, a figyelmességét, azt, hogy néha olyanok vagyunk, mint két idétlen kölyök. Csíp-harap-karmol – minden megengedett, és akkor mondja azt, "my god, you're like a little sister sometimes". Meg, hogy bárcsak fel tudná venni a manóságokat, amiket mondok (ooo, this is the cutest thing I've ever heard"). Annak ellenére, hogy pakolnia kellett volna, csomó id?t töltött az ajándékommal; összefotosoppolt egy szekvenciát, ahogy ugrom le a szikláról és felnagyította és bekereteztette nekem. Csak úgy virít rajta a fehét seggem. És egy másikat is, a t?zrakásról, olyan csodálatos. Én meg befejeztem neki egy director filmecskét. Annyira tetszett neki, ahogy a digitális énjeink végigröpülnek Budapesten egy varázssz?nyegen! Boldog voltam, hogy örült neki.

És láttuk végre a Fahrenheit 9/11-et, nagyon Michael Moore, de irtó er?s. Volt egy rész, amit végigb?gtem és tehetetlenséget és dühöt éreztem. Láttunk egy jó autómatricát is, nagyon találó: "Let's not elect him in 2004 either!" Meg van egy másik film, amit végre megnéztünk,
Dark Days. Hajléktalanokról szól, akik a New York-i metróban élnek – csávókám, Marc Singer, akkor fogott életében el?ször kamerát, tök véletlenül kezdett bele a filmezésbe (eredetileg csak haverkodott a hajléktalanokkal, meg segített nekik), és minimál költségvetésb?l egy nagyon hatásos dokumentumfilmet hozott össze. És még DJ Shadow-t is megf?zte, hogy adja a zenét.

Érdekes, Albin írt, már otthon van. Azt írja, onnan kell folytatnia mindent, ahol egy éve abbahagyta, és nehéznek találja és nem kívánja. Kíváncsi vagyok, nekem milyen lesz. Furcsa, de ?k is hiányoznak, bár ha nem jövünk együtt Amerikába, nem spanoskodtunk volna otthon. Oké, elég a random gondolatokból. Na még egyet. Den faterjának az asztalán van egy vonalzó, amin ez áll: Laura's Ruler. Ezt tessék kimondani háromszor egymás után! (Meg azt, hogy mindenholjódealegjobbotthon?)


szinamondta 7/31/2004 06:30:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/28
A kocsiban ülve (visszafelé a nagyszülös vacsoráról) rámjött a szájsark-legörbülés. Arra gondoltam, hogy nem nem nem, már csak két teljes nap van hátra, és el kell válnunk. Mehetek vissza gayville-be, ö pedig szombaton indul a japcsikhoz.

Szinte minden percben azt érzem, el kell neki mondanom, hogy szeretem. Biztos, ami biztos. Reggel csak feküdtünk az ágyban ébredés után és bámultuk egymást hosszú perceken keresztül. Idönként mindegyikünk az arcára eröltet egy bátorító mosolyt, de néha olyan nagy szomorúság van a szemében. Legtöbbször azért nem szomorodok el teljesen, mert az van a fejemben, hogy lesz ennek folytatása. Viszont máskor az van bennem, te jó ég.

Nem fogja megszorítani a kezem kétpercenként, hogy jelezze, velem van. Nem fogja azt mondani, mikor meglát P-townban, hogy "oh Manó, I've been waiting to see you the whole week. You always make me smile." És nem csinál tükörtojást és nem böfög hatalmasat, majd, csak hogy tovább bosszantson, küld egy cuppanós puszit a levegöbe. És - jaj, ez mennyire drága - nem bújik oda hozzám majd esténként, olyan szorosan, ahogy csak lehet, kiscicaként, mint én szoktam kiskoromban anyukámhoz. És a feje pont beleillik a karhajlatomba, és a lábammal olyan tökéletesen ölelem át a derekát.

Mielött a klaviatúra csupa könny meg nyál lesz, lerohanok a nappaliba, és elmondom neki, hogy szeretem. (Péntek a nagy nap, valaki segítsen.)


szinamondta 7/28/2004 04:02:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/24
Mennyire jó az új Roots album! Szenvedély, boogie, könnyedség, némi düh és humor egyben.
The Tipping Point. A vadiúj Roots pólóm meg még szebb.

Tegnap a galéria-megnyitó után elmentünk iszogatni, öszintén szólva ök sokkal jobb fejek, mint a gyakorlati helyem fönökei. Úgy örülök, hogy találtam ezt a munkát; és itt nem esik nehezemre extrakedvesnek lenni, míg amikor Doroti azt mondja, spanoskodjunk a diákokkal a work centerben és a reggeli kávékínálásnál kérdezgessük meg, milyen a kurzusuk meg mentek-e strandra, azt gondolom, nem hagyhatnánk öket inkább felébredni?

Szóval beigazolódott, amit sejtettem, hogy Linn és Chris is leszbikusok - igazából meglepödnék, ha valakiröl az ellenkezöje derülne ki. Mindenesetre Linn tökre örült, amikor meghívtam Magyarországra. És ittam egy Dark Chocolate-ot, aminek a tetején kis kávészemek voltak, hogy tudjak rágcsálni. Aztán este már itt lesz Den, úgyhogy onnantól lehet pl az ö fülét.


szinamondta 7/24/2004 03:17:00 PM


0 comments

. . .
2004/07/23
nutting but love to my wickedy wicked witch

Hiaba. Ez meg mindig megerint. Es azon agyalok, mit adjak neki bucsuajandekba. Rajta mult minden. Nikkitikitavi, telleg minden.


szinamondta 7/23/2004 08:46:00 PM


0 comments

. . .
Mennyire jo pozitiv visszajelzest kapni! Erdemes volt vegigcsinalni ezt a kurzust, bar helyenkent azt hittem, behalok, mikor az emberek nem az irasrol, hanem az elmenyeikrol meseltek. Es ma az en darabom kerult sorra, a vermonti hetvegerol irtam, eletemben eloszor creative nonfictiont. Marmint, ettol itta blogtol elte kintve.

Tokre tetszett nekik. Olyasmit mondtak, hogy friss, tiszta a stilusom, elvezetes volt olvasni, es - mint mindig - hogy mutassak meg tobbet. Tobb leiras, jellemzes kell, tobb dialogus. Nagyon hasznos volt a sok javaslat, amit kaptam. Utana a tanarnommel (elismert irono itt New Englandben), Jane Brox-szal beszelgettem. Jol tudja, mennyire hatarozatlan vagyok az irassal kapcsolatban. Hogy egyaltalan nem hiszem, irni fogok, mert ugyis annyi konyv van mar, meg kulonben is, kit erdekel. De azt mondja, ne dobjam felre. Hanem inkabb vegyem komolyan.

Ugyhogy, elore, ujrairni! De most inkabb a strand, sut a nap es nagy a para, az agyam meg kezd besokallni a sok muveszettol. Meg meg azt is ki kellene talalnom, mit adok Dannek ajandekba. Holnap jon, Mike es Jacklyn is. Tegnap beszeltunk telefonon, kicsit gondterheltnek tunt. Azt mondta, most vette eszre, hogy mindennek vege. Marmint, a nyar, a baratok, en, a csalad, mind olyan tavol lesz mar jovo vasarnap. Tokre aterzem, hasonlo volt nekem egy eve. Annyi kulonbseggel, hogy en felig mar itt voltam otthon is, mig o teljes mertekben itthon van es nem erzi kesznek magat. De biztos vagyok benne, hogy amint megerkezik, felvidul a feje.

Es mar en is varom kicsit az otthont. Izgi - az meg meg inkabb, hogy nem egesz ket honap alatt kell majd megirnom a szakdolgozatomat. Eleg nagy valtas lesz. Szakesz.


szinamondta 7/23/2004 06:43:00 PM


0 comments

. . .
2004/07/22
A múzeumban felrakták a 12-szer 12 hüvelyk (de hülyén hangzik) kiállítást: minden pártoló tag felvehetett egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkezö panelt és azt csinált vele, amit akart. Csodálatos dolgok születtek, csomó mixed media, csomó olaj-tájkép, egy két meghatározhatatlan dolog, nagy élmény. És annyira meglepödtem, az egyik kiállítónak ugyanaz az utóneve, mint nekem, Pavel keresztnévvel. Még ilyet, ordasfarkas! Meg az is milyen, hogy a New York-i menönegyed (Village) St. Mark terén álló CD-boltban halomban álltak a Kampec Dolores CD-k. Mondjuk egyet sem ismerek, de tátva volt a szám.

Ezen a héten végre megy az elsö workshopom. Nagyon furcsa ötven feletti emberekkel tanulni és látni, mennyire más dolgokról írunk. Ök többnyire öregedésröl meg halálról, meg ilyesmiröl, én meg sallala, kalandok, szerelem. Pénteken fogják kritizálni az írásomat.

És nem igazság, mióta Khalid említette decemberben, a
Rock Steady fesztiválra vártam, hogy élöben láthassak b-boy mérközést. Most lesz a hétvégén, naná, hogy buktam.


szinamondta 7/22/2004 06:24:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/20
freemandan99: well, you can come to japan, and then get an english teaching company to hire you and give you a visa
freemandan99: or you can just teach privately under the table (off the records) and you'll just have to leave the country every three months
szinamond: every three months?
szinamond: you're so funny
szinamond: :-)
freemandan99: im just looking forward to being with you there
szinamond: hey baby do you know that
szinamond: - i wanted to say this before too -
szinamond: it'd be so SO important for me if you came to Hungary
freemandan99: . . .
freemandan99: i know
freemandan99: i will
freemandan99: i want to go
freemandan99: i have wanted to go
szinamond: yeah i know
freemandan99: its just a matter of when . . .
szinamond: but it's like i know everything about you and your childhood and where you smoked pot first
freemandan99: and i know nothing about you
szinamond: no you do but you haven't seen any place that's a real part of me
freemandan99: mmm
freemandan99: i will
szinamond: i don't know if this makes sense
freemandan99: it does i completely understand its natural for you to want to show me your "real" life, for me to be the guest that YOU take around and show all the spots to, etc
szinamond: but when i go to jap i'll be the guest again


szinamondta 7/20/2004 06:45:00 AM


0 comments

. . .
Játék azoknak, akik nagyon ráérnek. Édes,
növekszik és nem értem.

Ma volt az elsö kurzusom itt a gyakornoki helyemen, creative nonfiction. Halálra untam magam, 8-ból 6 ember ötven felett van. Akkor én mit kezdjek a kis huszonéves fejemmel?


szinamondta 7/20/2004 04:40:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/19

valami ilyesmi. csobb



szinamondta 7/19/2004 12:47:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/18
olyan volt a hétvége
hogy ugrottam folyóba
a seggem meztelen
mosolyom szélesen
jelent meg az arcomon
mikor kibukkant a fejem
a tisztálló víz felett
 
remegett a lábam
rendesen ha másztam
vissza a sziklára
büszke volt magára
a manó ha látna
az apó hogy csak így
ugrok meg vezetek
 
esöben görcsölök
az amcsi mind köcsög
ha dézsából öntik
sem kapcsol lámpát
tízböl hét kísérti a karmát
de odaérünk azért
burlington szép vidék
 
és a fabodega után
az erdö mélyén
madaras tó partján
motelban megszáll
a kobold meg a lány
aztán bagelt reggeliz
és kell a benandjerry's
 
ez volt vermont
meg a tüzrakás
nem hitte senki
hogy egy órán át
csak a kis gallyakat
próbáltuk éleszteni
de a lehelés csodát produkált
 
és volt még egy facsoda
a csapás csodabogara
a párzó ág rég ott áll
mating tree vagy hogyhíjják
két fa eggyé olvasztva
az egyik ága másikba gubadva
és arra gondoltam nem fáj?
föleg akkor ha elvágnák
 
de nem mer' marad
a két fa közt apad
a kis patak
és az ág ottragad
vízszintesen összeköt
ugyan hagy hátra némi ködöt
hogy hogy lett ez így
de szép, fájó és örök



szinamondta 7/18/2004 11:00:00 PM


0 comments

. . .
2004/07/14

the happy hut

Elég felnyomatnom ezt a képet, és ez mindent elmond a hétvégéröl. Mennyire boldog az, aki a happy hutba lehet számüzetve két éjszakára! És ha kivülröl néz a házra rá, a falba illesztett színes üvegek huncutkodva világítanak. És döl befelé a tábortüz füstje, még most is érzem a pulcsimon. Másnap reggel meg megjelenik a ház alatt egy özike, csak úgy lazán legelészni. Ez itt New York állam zöld része, hegyekkel és dombokkal és igazi szénabálákkal. És Merlin családjával (komolyan így hívják Den növérének a barátját), akik igazi hippik. De komolyan, a házuk olyan, mint a világ minden részéröl összehordott furcsaság lerakóhelye, és a pajtában anyuka óriásbábokat készít. A farm másik végében meg van egy trapéz, amin órát vesznek nagyratörö artisták, miközben a központ nyugodtabb zugában pszcho- és légzésterápiát folytat apuka.

Komolyan mesés volt, de az egész még Bostonban kezdödött, amikor Den átölelve azt mondta megint, mennyire fogok neki hiányozni. És hogy velem akar lenni. És velem akar maradni.

Nem tudtam eldönteni hirtelen, hogy merjem-e elengedni a követ, hogy legurulhasson végre a szívemröl. De persze (annak ellenére, hogy ki tudja, fog-e müködni) boldog voltam nagyon, és vagyok is. Az örömkönnyek meg valami félös keserüséggel vegyülve buktak elö, amikor az elöadás alatt átölelt és szorított magához. Ez a De La Guarda egyébként hatalmas élmény, levegöben táncoló életéljenzés vízárral a közönség nyakába, meg csomó meglepetéssel. Így lett, hogy az egyik táncos levette a a felsömet és valaki másét adta rám, míg az enyém egy két számmal nagyobb pasinál kötött ki. Ja, és még mielött elkezdödött a darab, megjelent
Usher, amit mondtunk is a táncosoknak. A végén megerösítettég, mondván, a levegöböl látták, hogy valakin Gucci sapka van - neki nem számítanak a neonbékák meg az ázott papírfecni, ami az égböl potyog.

New Yorkban végig esett az esö, de azért végre elmentünk táncolni. Az elsö drum n bass buli itt Amerikában, amin többen vagyunk ötnél. Egész jó volt, konkrete jungle a Lower East Side-on. Az alsó szinten valami booty house szólt, és magam sem hinném el, de Den olyan, hogy bohóckodtam neki. Csak ült a fotelban, én meg egymagam roptam a parketten, néha megragadva a "táncoszlopot", meg elöadva a seggrázó szexi mamát, és élveztem, hogy élvezi. És amikor szusszantam egyet, vigyorgott a szeme és azt mondta, you're so beautiful. And I love to watch you dance, you're a great dancer. És jó tudni, hogy itt a beautiful nem a külsöre vonatkozott, hanem a lényemre. I love you for who you are. Ilyet, azt hiszem, még senki nem mondott nekem.


szinamondta 7/14/2004 06:15:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/08
Pont most zartam be egy muzeumot. Riasztoval felszerelve. A, nem fostam, hogy valamit elcseszek es az egesz felsziget az en vijjogasomtol lesz hangos. Vegulis nem ment olyan rosszul, attol eltekintve, hogy mikor bezartam, rajottem, hogy a masik helyiseg lampait csak a mar beriasztottban lehet lekapcsolni. Ugyhogy vissza az egesz es elolrol.

Egesz heten nyolc elott keltem, hogy kavet fozzek a muveszdiakoknak. Meglepo modon, nem banom, igy legalabb kihasznalom a nap legnagyobb reszet. Csak nem marad idom futni meg mozogni, mert delutan muzeumos a moka, ugyhogy mostanra tokre faj a hatam.

Den egyutt bucsuztatta a lanyokat Nikkel es Brennel - es kiderult, volt drama mert ugye Sil eleve osszezavarodott, Francy meg a legeslegutolso napon (hulyeee) osszecsokolozott Nikkel. Nem baj, hogy volt ra fel evuk. Most mar biztos, hogy Nikk ilyen tipus. Nem mer kezdemenyezni. Kar, hogy a kihagyott lehetosegek miatt szerintem egyaltalan nem boldog. Most meg a lanyok is azt fontolgattak, hogy lekesik a gepuket es x ideig itt maradnak. Ej, erzelmek.

Penteken upstate New Yorkba megyunk, alig varom. Megnezzuk vegre a
De La Guarda-t, amiben Den novere is jatszott regebben. Olyan kivancsi vagyok! Most viszont var az online csevej, aztan meg egy kis nyujtozas a padlon, es az agy. Nem az, ami tekervenyes es kiismerhetetlen, hanem ameyik vizszintes es akkor jo, ha kemeny.


szinamondta 7/08/2004 04:40:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/07
Sil olyan szomoru volt az utobbi ket napban, amilyennek meg sosem lattam. Holnap megy haza Olaszorszagba, es teljesen ossze van zavarodva es ki van keszulve attol, hogy ujra a regi enjenek kell majd minden reggel koszonnie fogmosas kozben. Nemreg olvastam el a bucsulevelet, annyira sok erzelem van benne, es mar most csupa nosztalgia. Az a furcsa, hogy tisztan emlekszem, mennyi mindent utaltak (utaltunk) az elejen, es most pedig maradna meg egy evig. Es a szabadsagot emlegeti, az onkifejezes lehetosegeit - nem ertek egyet ezzel, szerintem az Egyesult Allamok az egyik legkorlatozobb orszag, csak eppen rejtetten. Reszben ertheto ugyan, hiszen annyi fele nepsegnek kell valahogy megfernie egymas mellett. De megis rohejes, hogy a parkokba es a strandra este labat betenni nem lehet, a tavolsagi buszon bemondjak, hogy walkmant csak halkan, mobilt hasznalni egyaltalan nem megengedett, hogy nyari szorakozohelyen minden bar legkesobb ejjel egykor bezar, es nyitott uveggel meg ne lassanak az utcan (papirzacsko mindenek felett).

Furcsa lesz nelkuluk. Azt irta, nagyon fogk hianyozni neki es Francy-n kivul egyedul en fogom csak erteni, mirol van szo. En is valahogy igy erzek, de pont ezert jo, hogy itt leszunk egymasnak. Marmint, olyan nyolc oranyira.

Ma volt a lakotarsaimmal az elso "csaladi strandolas". Olyan szerencsesnek erzem magam miattuk, tok jo fejek. Es van itt egy summer fellow, Desmond, szinten velunk log, mokas figura. Ja, meg egy nagy meglepetes ert (bar szombat utan valahogy megsem annyira) - Valentin, a bolgar fiu asszem elkezdett csipni (hogy miota?). Azt irja, hulye idoben szol, meg minden, es tudja, hogy van baratom, de olyan nagyszeru vagyok es nem tud mast tenni, csak a nevemet ismetelgetni. Na, ez milyen. Szegeny.

En meg azt, hogy denjel.


szinamondta 7/07/2004 04:11:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/04
Kiugrok a sortszoknyambol, hogy vegre itt legyen.

Amellett meg megneztem a julius 4-i provincetowni felvonulast, hat, eleg kiabrandito volt. Abbol allt, hogy par kocsi vegigkuzdotte magat a foutcan, szortak cukrokat az arcunkba, meg kis maketteket tettek a nyitott kocsiba, amiken ez allt: we support American troops. Gomboc lett a torkomban. Nemcsak azert, mert hogy nem igaz ez a vak amerikai patriotizmus, hanem azert is, mert en otthon akarok unnepelni. Es hallani a himnuszt, kesz. Haha, valaki megkerdezte, lattam-e mar tuzijatekot. Aham, parszor igen, es meg szeretnek is, nem csak huszadikan.

Tegnap itt volt
Albin es par baratom a Trinity-rol, isteni nap volt, setalgattunk meg ettunk fagyit (kell-e meg mondanom, hogy a kis adag ketszer akkora volt, mint az oklom), meg beszelgettunk sokat. Valentin, a bolgar fiu egeszen meglepett, akarcsak kickee-t. Ugy kitarulkozott, hogy csak hallgattam neman - most megertettem, hogy azert dolgozott minden szabad perceben, ahelyett, hogy a mi klubunkkal vihancolt volna, mert maga sporolja ossze a tanittatasara a penzt. Mikor felvettek, a nagyszulei eladtak egy tanyat, ami tobb, mint 100 evig az ovek volt - de persze bagot kaptak csak erte. Le a kalappal elotte, meg akkor is, ha nehany dolgatol a falra maszik az ember. Es allitolag miattam jott csak, hogy el tudjon bucsuzni. A strandon pedig elmondta az egyik elmeletet, amitol Nobel-dijat var. Eszerint az ember 90 %-a uresseg. Le is vezette, eleg meggyozo volt, valahogy az a lenyeg, hogy a magneses ter igen nagy bennunk. Szeretem, ha valaki gondolkozik, meg ha furcsa es rohejes is. Weirdo.

Whatever makes you happy
Whatever you want
You're so fucking special
I wish I was special
But I'm a creep, I'm a weirdo
What the hell am I doing here?
I don't belong here
I don't belong here


Aztan ugy dontottek, megis itt alusznak. Ebbol azt vontam le, nemcsak az olaszok ooorultek, hanem a kelet-europaiak is. Es kaptam egy emailt otthonrol, d.t., asszem, valami munka lenne kinezoben. De annak ellenere, hogy kell majd valami otthon, nem tudom, akarok-e vele spanoskodni. Nem kell nekem a folytott politika, legyen inkabb valami community service, meg Food Not Bombs.


szinamondta 7/04/2004 08:01:00 PM


0 comments

. . .
2004/07/03
Meg kellene valositanom, amit Den tanacsolt az alomnaplorol. Pont, miutan Soogikam elmeselte, hogy megint milyen szep felmondatot almodott meg, lefekudtem 20 percre, es valami csak beugrott. Nagyon mely volt es szep hangzasu, nem tudom, honnan jott. De persze elfelejtettem azonnal. Szoval ott kellene tartanom egy noteszt az agyamon, hogy lejegyezzem, ami igy befigyel. Den szerint, ha minden reggel leirod az elso dolgot, ami eszedbe jut, megtanulsz emlekezni az almaidra es tudatosabban almodsz. Ez mekkora oximoronnak hangzik. Moron.



szinamondta 7/03/2004 12:16:00 AM


0 comments

. . .
"they think you are totally awesome and they said so.  mike was all like "so dan, is it love? do you love her?" and of course i said yes without hesitating."

Ez mar tokre olyan, mint ami a mesebe illik. sugarcoma rulez


szinamondta 7/03/2004 12:15:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/02
Ugy elfaradok estere, hogy csak nezek ki a fejembol. Nem is megyek felolvasasokra, hanem inkabb elbringazok oda, ahol a part veget er, es megnezem a naplementet. Felhos az eg, vagyis inkabb olyan tejfolos, de azert a nap idonket atvilagit rajta. Amikor elindul gyorsabban lefele, ugy erzem, mintha ramvigyorogna hirtelen. Csak ulok ott a sima koveken, amik tengernyulvanyban majd zold sa'sban folytatodnak, es bamulok a messzesegbe. Es akkor o huncutul visszanez, es azt mondja, "te butus, az idon gondolkozni mekkora hulyeseg. holnap ugyis visszajovok".

Annak ellenere, hogy Mos Def szerint a holnapot senki nem igerte. Meg annak ellenere is, hogy az olaszokkal es el.hava.zott hip hop tanarommal az eletben tervezni nem lehet. Ugy volt, hogy jonnek julius negyedikere, de persze bebonyolitottak megint. Viszont
Albinek jonnek, alig varom. Meg a pa'rom.


szinamondta 7/02/2004 05:50:00 AM


0 comments

. . .
2004/07/01
Edes parbeszed. Amikor valaki angolul ir magyarul. En meg elmagyarazom, hogy Provincetownban mindenki defaultbol "mas".

szinamond: are you there baby?
freemandan99: mano
szinamond: you back :-)
szinamond: i just came back too
freemandan99: where did you go?
szinamond: we went to the vixen, a bar/club
szinamond: we chatted a little and danced and got our
szinamond: seasonal member pass whatever
freemandan99: word
szinamond: not that i'd love that place
freemandan99: is it a lesbian club
szinamond: and then we went to a girl's bday party
szinamond: it is
szinamond: well, to be honest
szinamond: here the question is not if sone is gay
freemandan99: haha
szinamond: but if they are straight
freemandan99: yep
freemandan99: youre a minority mano
szinamond: well, not sure :-)
freemandan99: makes me feel safe . . .
freemandan99: oh shit!
freemandan99: :-O
szinamond: i thought you knew
freemandan99: what does "szerelmem" mean?
szinamond: don't remember? i'm pissed
szinamond: kidding. amore mio
freemandan99: amore . . .
freemandan99: but anyway
freemandan99: im going to sleep
szinamond: alright
freemandan99: yo wait
freemandan99: mano

szinamond: what?
freemandan99: read it out loud
szinamond: jo ejt?
szinamond: hahaha
szinamond: you're so sweet!
szinamond: wanna see your hair :-)
freemandan99: :-) its back to normal
szinamond: wow, wanna touch it! :-)
freemandan99: but i still havent washed it
szinamond: SICK
freemandan99: haha
freemandan99: i was hoping youd say that
szinamond: for real?
freemandan99: yeah


szinamondta 7/01/2004 07:46:00 AM


1 comments

. . .
Csomo minden tortenik, kozben meg megsem. Az az igazsag, hogy miota Den szetcincalta az irasomat, nem is nagyon merek arra gondolni, hogy betuket keltsek eletre - erdekes, monitoron meg hagyjan, de papirlapon isten ments.

E hetem fokent kavefozesbol es mosolygasbol all. Eleg gaz, de mikor valaki belep a muzeumba, rogton azzal kezdem, hogy "how are you doing" es valami sokfogas vicsort varazsolok az arcomra. Olyan munek tunik nekem, de itt ez az elvaras. Minden reggel nyolctol galyaztam a gyakornoki helyemen, mostantol csak work center. Egy zsak unalom. Hetfo este elmentem a szobatarsammal, Heidivel egy buliba, ahol elvileg hip hop szolt, hat, nem vett le a labamrol, de azert tancoltam. Kicsit. Mint ahogy ma este is, most eloszor mentunk el mindannyian valahova - marmint, az osszes lakotarsammal. Ez most tokre ugy hangzik, mintha egy hordaval elnek egyutt, pedig csak negyen vagyunk osszesen. Birom oket, hazafele Erinnel megvitattam a "Den es az en jovom"-ugyet. Aranyos volt, bar nem gondolnam rola eloszor, hogy kozel enged magahoz es belemegy ilyesmikbe. Mellesleg olyan furcsa a testalkata. A feje normal meret, a kezfeje viszont XS-es, a labai hosszuak es vekonyak, de a seneke viszonylag nagy. Az enyem meg jajj.

Szoval delutan meg
aimeztem Dennel. Azt mondta, jot beszelgetett Abby-vel rolam, a noverevel, aki ma jott haza Californiabol. Aki allitolag tokre szeretne latni (bar mar egyszer talalkoztunk). Kerdeztem, vajon kitertek-e ra, hogy mennyire forro pillanatokat eltunk at egyutt ott, ahol George Michael is biztos jart mar (neeeem, nem a wc-ben!). Erre azt valaszolta, arrol beszelt neki, hogy "mm, that I want you". Ettol boldog lettem.


szinamondta 7/01/2004 07:22:00 AM


0 comments

. . .





This page is powered by Blogger. Is yours?